Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

162 a burc alighanem újabb időből (Kr. e. 500?) való. Az uráli kapcsolat azt mutatja, hogy a törökség a jelzett időben Nyugat-Ázsiában tartózkodott, s az is meglehetősen elterjedt feltevés, hogy ebben az időben ezen a területen óind törzsek megfordultak. Nem hiszem, hogy az indek Krisztus előtti második évezredi elöázsiai, örményországi, szíriai és palesztinai szereplése ezt a lehetőséget befolyásolná.

1 Nehezen lehetne azonban ezt az óind-török érintkezést KözépÁzsiában, az Altaj környékén vagy éppen Kelet-Ázsiában elképzelni. Az sincs kizárva, hogy itt voltaképpen nem az ismert óind, hanem valamely más ősi indoiráni nyelvjárás volt az átadó nyelv. Az óinden kívül egy másik indogermán hatás is mutatkozik az őstörökben, t. i. egy tokhár hatás. Hogy a tokhár és a török között egyezések vannak, azt már többen említették.* Eltekintve ilyen egyezésektől mint török kün 'nap (Tag, Sonne)' — tokhár kom 'Tag, Sonne' (SCHULZE —SIEG—SIEGLING, Tocharische Grammatik, 49. 1.), török câk- 'ziehen, anziehen, herausziehen' — tokhár tsák 'herausziehen' (TochGr. 482), törők jap- 'csinálni' — tokhár ya, ypa 'csinálni' (TochGr. 457). melyek csak látszólagos, véletlen egyezések, nem lehet véletlennek tulajdonítani a következő két szóegyekést: 1. türk, ujgur, teleut, tümán 'tízezer; nagyon sok; tízezer ember'; KÂSTARI (1074) tuman: Codex Cumanicus turnen; oszmánli tuman; csagatáj tümân- ~ tuman- 'reich werden'; magyar tömény (< bolgár-török *tümân)

1 ~ tokhár tmâm, a B-nyelvjárásban (ebből valónak gondolom a tőrök alakot) tumane, tmane '10,000' (TochGr. 194). A török szó megvan a mongolban (tümen 'dix mille, nombre indéterminé') és a tunguzban is (mandzsu turnen, gold turna, tymû stb. '10,000').

4 2. török (Miran, STEIN-féle kézirat) öküz 'ökör'; KÂSPARI (1074) öküz 'bika'; Codex Cumanicus, 54' ogus 'bos'; karacsáj ögüz, jögüz 'ökör'; oszmánli öküz 'ökör, bika', oszmánli (Qamüs-i Türkí) oyuz 'fiatal bika'; csagatáj, kirgiz ögüz 'ökör, bika'; csuvas v8g8t, mSüSr 'bika, ökör'; jakut oyus 'ökör'; magyar ökör (< bolgártörök *ökür)

5 ~ tokhárB okso 'Rind'. 1 L. pl. PAUL KRBTSCHMBR, Varana und die Urgeschichte der Inder. Wiener Ztachr. f. d. Knnde des Morgenlandes, XXXIII (1926), 1—22. 1. » V. ő. PBLLIOT : T'oung Pao, XXVIII (1931), 447—49. 3 GOMBOCZ, Bulgarisch-türk, Lehnwörter, 131. • GOMBOCZ, Bulgarisch-türk. Lehnwörter, 131. PELLIOT : T'oung Pao, XXVIII (1931). 448. 3 GOMBOCZ, Bnlgarisch-türk. Lehnwörter. 111. PKLLLIOT : Journal Asiatique, Avril—Juin 1923, 240, 248. 91