Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
277 A IX. századi magyar történelem főbb kérdései. 1 A IX. századi Kelet-Európa történetének vizsgálatát igen megnehezíti az a körülmény, hogy a bizánci forrásoknak a VII. és VIII. századra vonatkozó adatai "igen hiányosak (vö. MORAVCSIK GYULA, A magyar történet bizánci forrásai 4). A levediai kort megelőző időkből a görög források alig mondanak valamit a magyarságról. Az így támadt hézagot nem tudjuk kitölteni a bizánciakkal nagyrészt összefüggő örmény forrásokból sem, mert ezeknek, valamint a georgiai forrásoknak szereztetési ideje, belső összefüggésük és a vei ük kapcsolatos elemi irodalomkritikai kérdések még többnyire tisztázatlanok. Nyugati adatokat Délkeletoroszország IX. századi történetéről C6ak szórványosan találunk. A keresztyénség keleti missziójára é6 apostolainak életére vonatkozó feljegyzések történeti értékelése nem könnyű. A későbbi gesta- és krónika-irodalomnak esetleg a IX. századra vonatkoztatható, szintén igen szórványos adatait pedig azért tudjuk csak nehezen felhasználni, mert egyrészt a gesták és krónikák írói sokkal a feljegyzett események után éltek, 6 így tudósításuk értéke már eleve kétséges, másrészt a hagyományból vett adataikat sokszor nehezen kibogozható középkori történelmi vagy földrajzi elméletekbe ágyazzák. Meglepő kevés az, amit az Orosz Krónika a Kiev alatt elvonuló honfoglaló magyarságról és a fekete magyarokról (ez utóbbiakról vö. MORAVCSIK igen figyelemreméltó fejtegetéseit: OnogTört. 34 k.) mond. A nyugati gesták és krónikák mindjobban kibontakozó forráselemzésével (HÓMAN BÁLINT, ECKUAIIDT SÁNDOR, DOMANOVSZKY SÁNDOR) ugyan sok tekintetben sikerült megállapítani a krónikák belső összefüggéseit, valamint kihámozni azokat a részleteket, amelyek ősi hagyományra vezethetők vissza (pl. a Csaba-monda), pozitív felhasználásuk azonban így is őstörténetkutatásunk egyik legnehezebb feladata. A bizánci történeti források VIII. 6zázadi hallgatásával szemben örvendetes tény, bogy a IX. 06 X. 67.ázadi klaszszikus arab történet irodalom VIII. századi futob-ok (a terjeszkedő Iszlám hódításainak első feljegyzései) nyomán ennek a századnak történetéről olyan tudósításokat közöl, melyek értékben messze felette állnak az egykorú nyugati feljegyzéseknek. Balüdurí, Taba rí és Ibn al-Atir néhol az iszlám környezetének történetére is kitérnek. így tudunk meg igen fontos eseményeket az iszlámnak a VIII. századi kaukázusvidéki hadjárataival kapcsolatban. Ezekből a forrásokból meríthetjük tudásunk legnagyobb részét a VIII. századi belsőázsiai, khwárizmi, urálvidéki, volgai és kaukázusi t örökség történetéről is. ZEKI VALIDI TOGAN az utóbbi években eddig még 1 Az utolsó ötven év idevágó kutatásainak eredményeit ismertetem a MN/TK. egyik közelebbi számaként megjelenő, e cikket is taitalmazó értekezésemben. 33
