Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 a mai Csegan-nal való azonosítás.

1 Ebből láthatjuk, hogy a követség a mai Uralszk városának vidékén lépte át az Ural-folyót. A harmadik folyó neve Azhn. Validi ezt a nevet megoldatlanul hagyta, padig ha a térkép an következő folyó nevét, az Irgiz-t arab batűkkel leírjuk, az Azhn-nal csaknem azonos írásképhez jutunk. A negyedik folyó neve a szövegben Bâğâğ, amelyet Validi bizonyára helyesen azonosít a mai Mocsá-val.

1 Az ötödik folyó neve: Smör, ma is hasonlóan hangzik: S'.amára. A hatodik: Knál, ma Kinél, a hetedik: Süh, ma: Szuk, a nyolcadik lolyó neve a kéziratban nem világos, a térképről ítélve azonban a Kundurcsával lehet azonos.

8 A kilencedik folyó neve: Grmsán, ma: Csirimsán. A tizediké: Um, ma Ürán.

4 A tizenegyediké Urm, ma Urm. A tizerkettediké: Bâbnâg, ma: Mayna.

5 A tizenharmadiké: Wtlg, ma: Utka. A tizennegyediké: Nbásnh,

6 ma: Niyasla. A tizenötödiké: GáwSin, ma: Gáwáín(?) Az utóbbi folyó azonosítása Validinak nem sikerült, a következő megfontolás alapján azonban talán lehetséges.

7 A szöveg szerint a bolgár király három tó mellett tartózkodott, amikor a követség először találkozott vele. Nem fér kétség hozzá, hogy a volgai bolgár romvárosokhoz közel levő Tri Ozeroról van szó. Ebben az esetben azonban Validi szerint, mivel az utolsó folyó Tri Ozero előtt délről számítva az Utka fel kell tennünk, hogy Ibn Fadlán a folyók felsorolásánál nem vette figyelembe a földrajzi sorrendet s ezért említette meg tizennegyediknek azt a folyót is, amelyet a követség csak a királlyal való találkozás után láthatott meg. így volna legegyszerűbben megmagyarázható az, hogy a Tri Ozerotól délre levő folyók közé egy azoktól északra levő is belekerült. Validi ötlete nem teljesen helyes. A folyók ilyen felsorolása mással magyarázható. A 9—15. folyók 1 Az arab g a 9. folyó nevében (Csirimsán) és a 4-ben (Mocsa) is mai ca helyett áll. Az arabban cs nem volt. Az arab h a 3. folyó nevében is (Irgiz) mai g helyett áll. * Miután mind a szóeleii b-m megfelelés, mind a szóvégi g eltűnése a török hangtörténetből könnyen magyarázható. • A név a kéziratnak Ligeti Lajos tulajdonában levő budapest fotókópiáján sem látszik világosan. 4 Az arabban az ii-nek nincsen jele. Az u tehát ü helyett áll. 4 A b-m megfelelés, mint a 4. folyónál. Az eredeti alak Maynag lehetett, a ğ lekopott, mint a 4. folyó nevében. A 2. b a y helyett íráshiba. 'Ab egyszerű íráshiba a y helyett, a másoló véletlenül csak egy pontot tett kettő helyett a betű alá. A második n az arab formában eredeti; a mai alak i-je disszimiláció eredménye. ' E magyarázat lehetőségére Harmattn János hívta fel e sorok írójának figyelmét. 31