Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 awwali Burtâs ila âhirihi. . . wu-miıı Bulgar ilâ awwali haddi r-Rüm . . „Iliiből a burtászok első határáig . . . a burtászok elejétől a burtászok országának végéig. . . Bulgárból a rómaiak első határáig . . ." stb. E példákban világosan látható, hogy a haddun nem külörálló területet, hanem egy országnak a vele összefüggő szélső pontját jelenti. Mindezekből látható, hogy „az első határ" kifejezés Gaiháninál is egyszerűen csak a magyarok keleti határára vonatkozik, mart Gaiháni tudósítása keletről nyugatra halad s így nála a magyarok keleti határa az első. A Pauler-féle magyarázat ellen szól az is, hogy az „első terület" fordítás nehezen egyeztethető össze a tudósítás többi részével (v. ö. a Gaiháni-féle tudósítás idézett mondatait itt a 293. lapon). A határ (hadd) szó ugyanis mégegyszer előfordul a tudósításban: „országuk egyik határa eléri (vagy azzal párhuzamosan halad) a Fekete-tengert". Ha az „első határ" a magyarok baskiriai országát jelentette, akkor feltűnő, hogy itt csak egy magyar országról tud Gaiháni, illetve annak egy másik területéről. Az is feltűnő, hogy itt nem a „másik" mrgyar területről szól Gaiháni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e két magyar területet a kazárok, burtászok és bolgárok országa elválasztotta egymástól. Nyelvi meggondolások és az összefüggés alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a Gaiháni-féle tudósítás jelen alakjában egy magyar területre inkább vonatkoztatható, mint két különálló országra. Hogy ez valóban így van, látszik Gardizi és Bakri kivonataiból, akik ugyanannak a Gaiháni-féle tudósításnak kivonatát adják, mint Ibn Rusta, az „elsőhatár" kifejezést azonban nem területnek értelmezik, hanem egyszerűen beleolvasztják a tudósításnak a feketetengeri magyarokról szóló további részletébe. Míg tehát Gaiháni földrajzi képének vizsgálata a PaulerMarquart-féle magyarázat mellett látszott szólani, a tudósítás nyelvének és tartalmi összefüggésének vizsgálata inkább arra enged következtetni, hogy Gaiháni leírása egy magyar területre vonatkozik. Mi ennek az ellentétnek magyarázata? A legkövetkezetesebb válasz az volna, ha feltennők, hogy Gaiháni forrásában ugyan világosan a magyarok besenyőkkel határos baskiriai hazájáról volt szó, azonban ő azt gondolta, hogy ez a terület összefügg a magyarok másik hazájával (nem véve figyelembe az általa kivonatolt tudósítás földrajzi tanulságait), vagy pedig túlságosan röviden és emiatt kétértelműén 24