Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 im Baschkirenlande gelten, die im 13. und ııoch am Ende des 15. Jahrhunderts die Gemüter in Halbasien iri Wallung brachte . . . Für die B>stiınmurg der Sitze der wirklichen Magyarén zur Zeit des Muslim b. Abü Muslim kommt somit obige Stelle ganzlich in Wegfall . . . Dagegen gewinnen wiı durch die richlige Interpretation jenes einleitenden Satzes wieder einen wichtigen Einblick in die Komposition der durch die Nachlâssigkeit unserer Auszüge, durch Auslassungen uııd Interpolationen vielfach so schwer versiándlichen B2iichte des Muslim b. Abü Muslim". Marquart tehát földrajzi szempontból ugyanazt mondja, mint Pav.ler, azonban, amint látni fogjuk, Pauler a Gaiháni-féle tudósítást a valóságnak megfelelő leírásnak fogja fel. Marquart szerint viszont a Gaihánijéle baskiriai magyar haza csak egy Muslim b. Alü Muslimtól (akit Marquart a Gaiháni-féle tudósítás eredeti szerzőjének tekint) származó teória. Teljesen magáévá tette nálunk Marquart magyarázatát Gombocz Zoltán.

1 Mielőtt az imént előadott magyarázat vizsgálatába fognánk, nézzük a másik lehetséges magyarázatot. Ha ugyanis az „első határ" kifejezést nem különálló ország értelmében használja Gaihár i, akkor ez az „első határ" bizonyára a magyarok feketetengeri országának egyik határa (v. ö. a Gaiháni-féle tudósításból idézett részletet). Ebben az esetben a magyarok Fekete-tergeri országa kiterjedt volna messze északra, egészen a volgai-bolgárok országáig.

2 Nehezebb kérdés, hogy ezt hogyan egyeztethetjük össze Gaiháni földrajzi képével. 6 ugyanis, amint láttuk, a keleti besenyők, valamint a nyugati magyarok és szlávok országa közé a kazárok, burtaszok és bolgárok földjét helyezi. A feketetengeri magyarok országa tehát az ő elképzelése szerint nem lehet határos a besenyőkével. Ezt az érvet azonban nem szabad túlságosan hangsúlyoznunk, mert elvileg elhibázott volna feltenni, hogy ilyen ellentmondó állítás Gaiháni tudósításában nem lehetett, mikor az egész arab geográfiai irodalom az ellenkezőjét bizonyítja. Mindezek alapján a PaulerMarquart-féle magyarázat Gaiháni földrajzi képét véve figyelembe, nem látszik helytelennek. A másik fontos kritériuma ennek a magyarázatnak, hogy ez az első mondatban szereplő kifejezés („első határ") fordítható-e ,első terület' értelemben és ez a fordítás össze1 Nyelvtudományi Közlemények, XLVJ, 29 kk. 2 így magyarázza ezt a helyet Minorskv: i. h., 319 k. 22