Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Középperzsa eredetű szír tudósítások: Antik Tanulmányok V (1958), 251-3

2.53 a szír fordítása, amelyről Nöldeke hasonló íráshibák tömeges előfordulása alapján már régen igazolta, hogy nem közvetlenül görög eredeti alapján, hanem egy pehlevi közvetítő fordítás nyomán készült.' Világosnak látszik a pehlevi közvetítés a KSH névalak esetébon is. Itt ugyanis számolunk kell azzal, hogy a szerző az örményországi 24 püspökre és az örmény katholikoszra vonatkozó adatainak tanúsága szerint valamilyen bizánci püspökségi jegyzéket is használt. Egy ilyen görög Notitia Episeopatuummal pedig valóban rendelkezünk, s ebben megtaláljuk a szír lista KWLS (hangértéke : Xtt'LS) nevének megfelelő Xová/.qz népnevet.

1

0 Nagy on valószínű tehát, hogy egy püspökségi jegvzékből származik a szír KSR (3: XSR) névalak is. amely ebben az esetben a püspökségi jegyzékek Asír'iooi-jánnk pehlevi közvetítésü, a görög U-t (j:c) «-el helyettesítő alakja lehet. Minden valószínűség szerint ugvanez a magvarázat alkalmazható a bolgárok eredetmon lájának MichaelSyrusnál és Barhebra-usnál megőrzött szír változata esetéhen is.

1* Itt ugyanis azzal a furcsa, és eddig rejtélyesnek tartott jelenséggel találkozunk, hogy az eponim testvérpár egyikének, Bulgarios-naV a neve nyilvánvalóan görög eredetire mutat, ugyanakkor azonban a másik testvér, Kazarig neve a kazár (melléknévi értelemben) népnév jellegzetesen középperzsa *Xazarlg alakjával azonos. Nem kétes, hogy egy korábbi szír szerző, a késői Micnacl Syrus forrása, ezt a legendát sem közvetlenül a görög eredetiből, hanem egy perzsa nesztoriánus szerző középperzsa fordításától vette. * Vö. az Acta Orieutulia VII, 231 249. lapjain közöli fejtegetéseimet 1

0 Moravaik: Szent István Emlékk. 197-296. 1

1 Vö. Marquart: Streifzüge 4*4 4*5 335