Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Bahrâm Cobin-.Antik Tanulmányok IV (1957), 301-2
251 ellen. 4 A helyszín Firdausínál is ugyanez, a chioniták helyét azonban nála már a türkök foglalják el. Ennek a „szent" háborúnak egy-egy fontos epizódja volt Aris nyíllövése, továbbá Spandiyât győzelme és a türkök fővárosának, a „Réz-vár"-nak a bevétele. Minthogy Viátásp szent háborújának és Bahrâm valóságos török hadjáratának a története igen sok rokon vonást mutat, nem meglepő, hogy a Bahrámról szóló perzsa és örmény tudósításokban mind Aris, mind pedig Spandiyât történetére utalás történik s szó vau a „Kéz-vár" elfoglalásáról is. A hatás azonban fordított irányban is kimutatható: Aris és Spandiyât történetének egyes motívumai a szent háborúnak a szászánida kor végén készült feljegyzéseiben nyilvánvalóan Bahrâm történetéből származnak. A késői pehlevi Bundahisn egyik helyén ugyanis, a teremtett világ leírásában szerepel egy B. k. y. l(r) nevű hegy is mint a turáni uralkodó hegyének a neve, amelyen várat is épített magának. R. Staekelberg már 1904-ben észrevette, hogy ezt a nevet Baqir-nak olvasva a perzsa és arab források ,,Réz-város"-ában szereplő „réz" szó török eredetijét kapjuk. 5 A baqir szó jelentése ugyanis a törökben „réz". Staekelberg olvasata később feledésbe ment. I>edig a helyette ajánlott' Bagger(,,Isten hegy' ) több szempontból is súlyosan kifogásolható. A kérdést nézetünk szerint végleg eldönti egy új adat, amelyet nemrég tettek közzé 1'. Pelliot tunhuangi kéziratgyűjteményéböl. 7 Ez az irat valamikor 745 után készült és ujgur felderítők jelentését tartalmazza Észak országairól. .Most kiadott tibeti szövege Ligeti Lajos másolata révén eddig sem volt teljesen ismeretlen a magyar orientalisztika számára." Szó van benne egyebek között a szöveg-összefüggésből ítélve az ujgurok országáról is, amelynek török neve a kézirat szerint Ba ker jxi-lig. Minthogy ennek az összetett névnek a jelentése „Réz-város", aligha lehet kétséges, hogy a Bahrain történetben említett „Kéz-város" eredetileg ennek a török városnak a neve volt. 3. A Bahrain történetére vonatkozó forrásaink közé tartozik nézetünk szerint a j>erzsa apokalyptikus irodalom néhány eddig ide nem vont fejezete is." Ezek Zaratustra és Husédar milléniumának történetében elmondják a szászánida kor eseményeit is. 1. Xusrö uralma után (tehát az arisztokrata- és klérus-ellenes IV. Hormizd, majd II. Xusrü idején) a források szerint nagy zavarok fognak kitörni, amelyek során Iránt egyszerre fogja támadás érni a bizánciak, az arabok és a törökök részéről. Ekkor fog feltűnni keletről Vahrflın Varjevand, a messiás, aki legyőzi az ellenségeket. Xem kétes, hogy ezeknek az ex e ven t u jövendöléseknek egyes elemei még az avesztai korba mennek vissza. Már E. Benveniste rámutatott arra, 1 0 hogy a Zûmaspnâmak jövendölései Manöséihr és a turáni Frftsyáp régi történetének felhasználásával készültek. Régi az itt említett messiás. Vahrftm Varjevand neve is. amelyet a száczánidu érmékről is ismerünk. Nem vitás azonban szerintünk az sem. hogy Patasxvárgar királyának szere|>e, aki keletre megy seregért, s ott meglátja Frftsyáp kincseit, a Raiyból keletre vonuló és ott a tiirk kagán kincseit megszerző, utána (K'dig nagy sı reggel messiásként nyugatra vonuló Bahrámévul n unesak általánosságban, de amennyire azt az apokalyptikus műfaj egy általán megengedi, részleteiben is azonos. A hármas támadás motívuma, valamint a keletről érkező messiás Vahrftm neve különösen világos utalás az apokalypsisekben Bahrâm történetére. Bahrain alakja tehát nemcsak regény-témává vált a perzsáknál, hanem vallásos spekulációikat is nagy mértékben befolyásolta. 4 H. IF. Bailey (Asiatica, Festschrift F. W'eller, 20-21) bizony os nehézséget lát abban, hogy a chioniták már az Avesztában mint turáni nép tűnnek fel. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a hiung-nuk (vagyis szerintünk a chioniták) már az âısakida korban, az Aveszta késői fejezeteinek feljegy zése idején Sogdiané. tehét a tágabb értelemben vett Irán keleti szomszédai lettek délnvugatszibériai hazájukban. 5 ZDMG. 58, 858. ' A. Christensen: Les Kavanides. 87-89. 7 J. Bacot: Journ. Asiat.1956: 137- 153. 8 Ebből a másolatból volt szíves közölni velem Ligeti Lajus professzor úr 1954-l)eii a kézirat besenyő vonatkozású adatát (vö. MN'vTK. 84. sz., 12. 1. jegyz. I. s ugyancsak ö volt szíves megadni számomra a Baentxiái szereplő Baker palig adat pontos kézirat i alakját. " Ezek : Bundahisn ed. Attk'esaria 21öskk.; Zûmaspnâmak (ed. Bailey) 58 — 106; Abiyfttkftr-î ZSmaspík (ed. Messina), cap. 15 — 16 ; Zara t ust nâma (ed. Hi at nberg). 73 79. 1 0 Revue de Fhist. des religons 1932. 368. 332
