Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A régi török törzsszövetségek numerikus felosztásának kérdéséhez: Magyar Nyelv LIX (1963), 456—61
456 A türk feliratok világos tanúsága szerint Qapgan kagán törzsszövetsége türk és oguz törzsekből állt. Ugyanez kitűnik a kagán-lány sírkőfeliratából is, amelyben — kevéssel az idézett .hely után — mintegy a „harminc törzs kagánja" kifejezés részletezéseként arról van szó, hogy előbb a Kilenc törzs hódolt Qapgannak, majd a Tizenkét törzs fogadta örömmel áldásos uralmát. A Kilenc törzs név — amint tudjuk — gyakran szerepel 'toquz-oguz' értelemben a kínai forrásokban. A Tizenkét törzs névnek tehát Qapgan másik törzscsoportját, a türköket kell jelölnie. Abból azonban, hogy a törzsek egész létszáma harminc volt, szükségszerűen következik, hogy a Kilenc törzs (Toquzoyuz) névnek valamilyen módon tizennyolc oguz törzsre kell vonatkoznia, mert csak így tesz ki a türk (12) és az oguz (18) törzsek száma összesen harmincat. Mindkét következtetést kényszerítő erejű bizonyítékokkal lehet megtámogatni. Először is utalnunk kell a 1283. sz. tun-huangi eredetű tibeti iratra, amelyet PELLIOT hagyatékából BACOT (Journ. Asiat. 1956: 141-—53; a magyar orientalistákkal LIGETI LAJOS már korábban megismertette a kézirat egyes adatait, vö. MNyTK. 84. sz. 12 1. jegyz.) tett közzé fordítással. Ez az irat felderítők jelentései alapján rövid leírást tartalmaz Belső-Ázsia országairól, és világosan megmondja, hogy a keleti türköknek tizenkét törzsük van, 8 fel is sorolja a tizenkét törzs nevét. A tárgyalt tibeti iratot az ujgur birodalom korában, de mindenesetre 750 után állították össze. Ugyanebből a korból kínai adatok is vannak arra, hogy a keleti türköknek tizenkét törzsük volt: 742-ben, majd később, An Lu-éan lázadásának történetében — 750—760 táján — a keleti türkök szintén ismételten a Tizenkét törzs néven szerepelnek. A kínai adatokat PULLEYBLANK tette hozzáférhetővé a történeti kutatás számára (T'oung Pao XLI, 339, 2. jegyz.; vö. még PULLEYBLANK közléseit G. CLAUSON cikkében: JournAsiat. 1957: 18). PULLEYBLANK figyelmét azonban elkerülte Qapgan lányának sírkőfelirata, úgyhogy az ő nézete szerint a Tizenkét törzs név nem mutatható ki a VIII. század közepe előtt. A sírkőfelirat azonban világosan mutatja, hogy a Tizenkét törzs név nemcsak a keleti türk birodalom felbomlásakor, 750 táján jelölte a keleti türköket, hanem már sokkal korábban, Bilgá és Qapgan kagánok idejcn, sőt már Qapgan trónralépésének időpontjában is (691-ben). Amint majd alább látni fogjuk, a tizenkettes felosztás még ennél is sokkal régibb, és valószínűleg 557 után keletkezett. Ugyanilyen világos bizonyítékaink vannak arra is, hogy a Kilenc törzs: Toquz-oyuz törzsszövetség valójában egy tizennyolc törzsből álló alakulat neve. A toquz-oguz törzsszövetség felépítésével egy korábbi cikkemben (MNy. XLV, 293 — 6) foglalkoztam. Ott rámutattam arra, hogy a toquz-oguz törzsek nevei (Uyyur, Buqu, Tongra, Bayírqu, Sikár, K'i-pi stb., összesen kilenc törzs) a türk feliratok, a kínai források, valamint ujgur és más nyelvű források egyeztetése alapján állapítható meg. Ugyanott azonban rámutattam arra is, hogy a vezértörzs, az Uyyur egymaga is kilenc altörzzsel rendelkezett, amelyeknek neveit kínai, sáka és részben más források szintén felsorolják (Yaylaqar, Yabutqar, Kürebir stb. összesen kilenc altörzs). Á toquz-oguzok kilenc törzse azonban egy tizedik törzzsel kiegészülve csak az első, tízes csoportját alkotta annak a hatalmas törzsszövetségnek, amely a türkök északi szomszédságában a mongóliai Khingan hegységtől a Szelenga folyóig és az Alfajig, onnét pedig tovább délnyugatra Dzsungáriári és a T'ien-áan vidékén át a délnyugat-szibériai steppéig és a Kaukázusig 322
