Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Kâsgarî földrajzi neveihez: Bárczi Géza Emlékkönyv, szerk. Benkő L., {Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből: Nyelv tud. Ért.,40. sz. 1963), 61-65
2.53 Kaspari földrajzi neveihez A modern turkológia az utolsó három évtized során teljes mértékben felismeite Mahmüd al-Káágari 1072 és 1083 között Bagdadban készített „Dívván lugat al-turk" című munkájának nyelvészeti jelentőségét. A KáSgari szótárában található közszavak, tulajdonnevek és mondatok azonban nemcsak nyelvi, hanem igen gyakran történeti szempontból is rendkívül fontos tanulságokat tartalmaznak. Ez alkalommal KáSgari néhány olyan adatára óhajtom felhívni a figyelmet, amelyek lehetővé teszik az első török mohamedán dinasztia, a kásgari Qarakhánida uralkodóház eredetének pontosabb meghatározását. A Qarakhánidák eredetének kérdése közel egy évszázada foglalkoztatja az Iszlám történészeit. A kérdés legkiválóbb ismerői közül többen a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a Qarakhánidák a yayma nevű török törzs soraiból kerültek ki (J. MARQUART, Guwainí's Bericht über die Bekehrung der Uiguren 491 —6; V. MINORSKY, ljudüd al-'álam 278 — 80; vö. 0. PRITSAK: Dei Islam XXXI, 17 — 68; az utóbbi értekezés eredményei filológiai hiányosság miatt nem meggyőzőek). A legfontosabb bizonyíték a yagma-feltevés mellett az, hogy a 982—983-ban készített Hudüd al-'álam (MINORSKY i. m. 96) szerint Kásgarban „régen" a qarluqok és a yagmák voltak váltakozva uialmon. Nagy súllyal esik latba e nézet mellett az is, hogy az 1126ból való Mujmal al-tawárih (BARTHOLD, TypKeCTaH I, 20) szerint a yagmák uralkodói a Buğrahân ('hímteve-kán') nevet viselték. Ez a név pedig, a Qara Buğra összetett formában is, a Qarakhánidák legkedveltebb uralkodói neve volt. Ez a két adat azonban, bármennyire meggyőzőnek látszik is az első pillanatra, nézetem szerint aligha alkalmas a Qarakhánidák yagma eredetének bizonyítására. Ami az elsőt illeti: a Hudüd szerint a régi időkben nemcsak a yagmák, hanem időnként a qarluqok is uralmon voltak Kásgarban. Ebből az adatból tehát nemcsak a Qarakhánidák yagma eredetére következtethetünk, hanem ugyanolyan joggal arra is, hogy a Qarakhánidák ősei a qarluqok közül kerültek ki. Ami pedig a Buğra névnek a Qarakhánidáknál való gyakori előfordulását illeti, három eddig fel nem ismert adatra hívom fel a figyelmet, amelyek azt mutatják, hogy a Buyra (Pu-lo: ókínai b'uok-lâ) és a Qara Buyra (Ko-lo Pu-lo: ókínai kâ-lâ b'uok-lâ) nevek már a nyugati türk időkben is használatosak voltak a türk uralkodó családban és annak a tokhár és szogd területek felett uralkodó tagjainál (CHAVANNES, Documents 316, 340, 355). Minthogy ezek az adatok több mint kétszáz évvel megelőzik az első Qarakhánidák (X. század közepe) korát, azt kell gondolnunk, hogy a Buyra és a Qara Buyra nevek alkalmazása a legrégibb türk totemisztikus névadási szokásokra vezethető vissza, és nem tekinthető a Qarakhánida névadási rendszerre jellemző különlegességnek. 316