Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Kâsgarî földrajzi neveihez: Bárczi Géza Emlékkönyv, szerk. Benkő L., {Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből: Nyelv tud. Ért.,40. sz. 1963), 61-65
2.53 Küngüt környéke a VI. században szerepel először forrásainkban. Kgv kínai forrás (CHAVANNES i. m. 47) ugyanis elmondja, hogy Tardu nyugati türk kagánnak (575/6—603) két rezidenciája volt: az egyik a Fehér (Arany)-hegvnél a mai Yulduz-völgy nyugati végénél, Kucsától északra. A másik innét egyenesen északra, nyolc napi járóföldre volt. Az irányból és a megadott távolságból ítélve ennek a másik rezidenciának Küngüt környékén kellett lennie, ahol a későbbiek során is az egyik nyugati türk rezidencia volt (CHAVANNES i. m. 79). Küngüt, Iki ögüzze!, a „Két folyó városá"-val (vö. MNy. XLV, 292, 2. jegyz.) együtt az Ili völgyének a legnevezetesebb települése volt. A „Két folyó városa" távolabb nyugaton feküdt, a Yáfiné (mai Arkarli) folvó és az Ili mellett, a mai Ilijszk városától északra a folyó túlsó partján,ott, ahol Rubruk, a mongol kori utazó még egy szép várost („bonam villam qui dicitur Equius [Iki-ögüz]") látott (vö. MINORSKY, Hudud 277 és LIGETI: AOr. I. 183). Küngüt városa ezután még többször szerepel VII. és VIII. századi események során, és egészen a nyugati türk történelem végéig fontos szerepet játszik. A Küngüt törzsre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy Küngüt városa a Küngüt törzs területének északi részén feküdt. A Küngüt törzs területéhez tartozott ugyanis a T'ien-San központi és időnként a nyugati része is, tehát pontosan az a terület, amelyen a mohamedán források szerint a yagmák éltek. A küngütök északi szomszédja Dzsungária déli részén a kínai források szerint a t'ie-lökhöz (oguzok, uygurok) tartozó Yen-mie törzs volt (CHAVANNES i. m. 123, jegyz.). Nyugati szomszédjuk az Ili vidékén és attól délre előbb a nyugati türkök TürgiS nevű törzse volt, amelv a Osu folyótól keletre levő vidéket és az Ili völgyét tartotta birtokában. CHAVANNES (i. m. 34) nem határozta meg pontosan a türgiS terület határait. Egv igen fontos ide vonható adatot azonban találunk a Hudüd al-'âlam-ban (MINORSKY 98), amelv szerint Ulug, a régi türgiâ központ a Csu folyótól keletre levő hegyek lejtőjén volt. Ugyanezt a helyet említik nézetem szerint a kínaiak U-ln (ókínai -uat-luk) formában (CHAVANNES i. m 67, 271). Más adatok (CHAVANNES i. m. 65. 7!») arról tanúskodnak, hogy a türgiá terület északon magába zárta az Ili völgyét és Küngüt vidékét is. Ugyanitt, QuyaS területén. 1 KâSğarî korában a tiirgisek egykori alattvalói, egyes öigil és tukhsí törzstöredékek éltek (Diwán I, 330). Délebbre, az Iszig-köl délkeleti partjánál a nyugati türkök Barsqan nevű törzse (vö. MNv. XLV, 166), a Pamír vidékén pedig a nyugati türkök * Annii nevű törzse élt a küngütök szomszédságában. Az *Aaq'il törzsnév bizánci 'Acrxr/X (o: Askil) alakja Theophanesnél (ed. DE B OOR , 239) 563-ban a hermichionok királyának neveként jelenik meg. MARQUART (Eránsahr 50) mutatott rá először arra, hogy a hermichinn név itt 1 Quyai földrajzi helyzete nézetem szerint kifogástalanul meghatározható egy eddig fel nem használt adat alapján. Kââgari (III, 132, 3—5) szerint ugyanis a K m ykân (o: Kikân, Kigön, Keikân, Keigán) folyó, illetőleg annak két ága, Quyas területéről folyik az Ili völgye felé, Quyaá területe pedig Kââgari szerint Barsgan mögött volt (III. 129; I, 330, 354). BROCKELMANN és utána sokan mások (BARTHOLD; MINORSKY; PELLIOT, Hist, de la Horde d'Or 185; B OYLE , Juvayni I, 29) nem kísérelték meg a Kigéin folyó azonosítását, pedig a mai Kegen folyó az Iszig-köl közvetlen keleti szomszédságából, tehát pontosan az egykori Barsgan „mögül" (nyugatról nézve) folyik az Ili völgye felé. Itt kellett tehát lennie Quyaá-nak, és következésképpen itt volt Csagatáj orduja is. A Quyai név a források egy részében a Q»yai Qmyas formát mutatja. Éhben az esetben azonban nem feltétlenül grafikus variánsról van szó, hanem számolnunk kell a quyai más török nyelvi megfelelőivel is(vö.: RÁSÁNEN, Lautg. 209; II. E REN : NyK. LI, 372). 317
