Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Új adatok a steppe-népek és északi szomszédaik történetéhez: Magyar Nyelv XLVII (1951), 64—7

2.53 elkerülte az a körülmény, hogy PELLIOT már régebben idézett kínai adatokat egy tatár népről, amelynek hu-au (*huau) volt a mellékneve. Minthogy a kinai forrás szerint a tatár huau szó jelentése 'viz', PELLIOT ennek az adatnak az alapján a mongol uau(n) szót a régi á-val kezdődő szavak közé sorolta. A sáka feljegyzésű qüsa szó, úgy vélem, ezzel a kinai adattal és a más forrásokban is előforduló ..vízi" névvel egyeztetendő. Ezekben a kérdésekben azonban meg kell várnunk a hozzáértők véleményét. 5. A török qnz név szerintem a J. D

ENY egyik értekezésében tárgyalt qvz 'északi, árnyékos oldal' szóval azonos. Ugyanez a szó van meg a türk feliratok Coryai-quzi-]kban is. A feliratok szerint a Coryai-quzi vidékén volt a Qara-qum, a türköknek és az ujguroknak a kinai limes és az Orkhon folyó vidéke között levő átmeneti hazája. ACoyai-quzi név etimológiájával és magyarázatával sokan eredménytelenül foglalkoztak (THOMSEN, PELLIOT, D

ENY és mások). A Qara-qum. nevet ( fekete-homok') ugyan már HIBTH (újabban A. GABAIN is) párhuzamba állította a kinai források /fci-sa-jával ('fekete-homok'), azonban továbbra is kérdéses maradt, hogy a Coyai-quz'i és a Qara-qum a Góbi-sivatagtól északra vagy délre levő vidéket jelöl-e. Nézetem szerint a kérdést végleg eldönti az a tény, hogy a Coyai-quzi-bun levő coyai-nak MENINSKI szótára szerint 'árnyék' a jelentése. Ez pedig nyilvánvalóan egyezik a kinai limesen a Huang-ho északi kanyarulatánál húzódó hegység kinai nevével, a Jin-sannal, amelynek szintén 'árnyék-hegység' a jelentése. A Coyai-quzl fordítása tehát 'az Árnyék hegység északi oldala'. A türkök és ujgurok átmeneti hazája ezek szerint a Góbi-sivatag déli szegélyén, Jin-san északi oldalánál volt, annál is inkább, mert- a Hei-sa (— Qara-qum) a kínaiak szerint is a Jin-san szomszédságában volt. 315