Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 már az első nevezetes arab geográfus, Huwárizmi művében is előfordul.

1 A korábbi arab adatok közül fontos még Ibn Frd'án útleírása, aki 922-ben utazott át a baskírok országán. Áz ő úti jelentése

2 és Mas' üdinak egy adata (X. század)

8 később fog foglalkoztatni bernünket. A későbbi geográfusok

4 közül Gardízi is megemlékezik a baskírokról. Egy sajátságos történetet mond el, amelyben a baskírok a kazárok és kimekek szomszédságában szerepelnek. Gardízi adata ugyan régi (XI. század), de nem teljesen világos és a jelen probléma szempontjából nem is lényeges. Idrísí (XII. század) meghatározása is a mai Baskiiiára illik nagyjából. (5 egy régebbi adatot is közöl a baskírokról, amely Sallám tolmácsnak a Góg és Mágóg falához tett állítólagos útjáról (IX. század közepe) szóló tőle is közölt jelentésben olvasható. Ezt az adatot azonban aligha sorozhatjuk a többiek közé. A még későbbi geográfusok az előbbieket kivonatolják, tekintet nékül arra, hogy a régi adatok még megfelelnek-e a valóságnak. így a XIV. századbeli Alü-1-Fidâ részben az előző századbeli Ibn Sa'idot kivonatolja, részben azonban Bslhi régi tudósítását. Hasonló a helyzet Dim: éqi és Qazwinx esetében is. Üj ezekben a forrásokban Ballíhoz képest csak annyi, hogy már a dunai magyarokról is tudnak. Megvan még náluk a Ball i-féle basgirt név, de már hunkárnak is hívják a magyarokat. Némelyik három Magyarországról is tud közülük, akad olyan is, aki a keleti baskírokat a németekkel gondolja határosnak. Mindez természetesen a régi források és a dunai Magyarországról szerzett igen homályos értesülések keveréke: földrajzi spekuláció. A magyarokat BalM után nevezik baskírnak, amint, ez tartalmukból, sőt például Abü-l-Firíá-nál a s/övegből is látszik. Arra a kérdésre, hogy a magyarok baskír neve az arab geográfiai irodalomban Balhi-tól származik-e, vagy már ő is vette valakitől, nem tudunk bizonyos választ adni. Ez az azonosítás azonban, úgy látszik, elterjedt lehetett, mert a mongol korról szóló tudósításokban is megvan.

5 1 Ed. Miik, 1926, 37, No. 538, „JáRÜR városa, a belső", 66. No. 967, ,,a külső nyugati tenger" stb. * V. ö. alább, a 302. 1. » V. ö. alább, a 300. 1. 4 Chvolson: i. h., 105—111; Németh: A H >nf. Kial. 303—306. 4 Németh, A Honi. Kial. 305, 3. jegyz. — A mongol hadjáratok perzsa forrásaiban található baskír—magyar azonosítással kapcsolatban d'Oh'Sin elsőnek felveti azt az iszmét, hogv az azonosítás a két nép nevének ősizecs 'réléséböl származik (d'Ohsson. Hisloire des Mongols, II. 1852, 620, jegyz.) 17