Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Kaukázusi hunok, kaukázusi avarok: Antik Tanulmányok II (1955), 121-40

121 fórrá; okban a niassageták földjének mondott területen az egykorú mohamedán források is jelzik a M.s.q.t helynevet.

4

8 Egészen más megítélés alá esnek azok az örmény források, amelyek Örményország keresztyénségre való térését, illetőleg az azt megelőző és követő III. és IV. századi eseményeket mondják el. Ezeknek a forrásoknak értékelésekor két fontos mozzanatot kell szem előtt tartanunk. Az egyik az, bogy a kérdéses művek szinte kivétel nélkül átdolgozott szövegben vagy fordításban maradtak ránk, a másik pedig az, hogy az örmény irodalom kifejlődése és az egyes művek szövegének rögzítése abban a korban (a VI. század és azután) történt, amikor Dagesztánban és a Kaukázus vidékén már az alánokon kívül a kazárok és a Levond tudósításaiban szereplő dagesztáni hunok játszották a vezető szerepet. Ennek a következménye az, hogy az örmény történetírók és hagiográfusok szinte kivétel nélkül anticipáló módon már a II. és III. század eseményeivel kapcsolatban beszélnek kazárokról, hunokról ós barszilokról, noha más forrásokban ezek a népek csak a népvándorlás idején vagy azután tűnnek fel. Az örmény források ellenőrzésében tehát fontos szerep jut azoknak a keleti és nyugati forrásoknak is, amelyek a Kaukázustól északra levő steppe sorsáról a kérdéses időszakban tájékoztatnak. 4

8 Az örmény forrásokban ez a név a mazk't tır' (gen.; *nuızk'ut'k' : nom.) és mask't'ac' (gen.) formában fordul elö. Marquart (Eránáahr 168—9) egy ideig lehetségesnek tartotta, hogy a név a massagetákon kívül a Móo/oi név megfelelőjeként (nom. *mask'it'k') is szerepel (vö. azonban: Caucasica 6 |1930] 33; 7 [1931] 131). Újabban P. Peeters (Analeeta Bollandiana 50 [1932] 18—25) a Móa/oi-ra (Mes/et'i ibériai tartomány görög neve) vonatkoztatja az összes örmény adatot, nem véve figyelembe, hogy elmélete nyilvánvaló ellentétben van Ps. Moses és Levond tudósításaival. A kérdést A. Maricq (vö. i. m. 85. 1. jegyz.) szándékozik újra megvizsgálni, aki azonban már előre jelzi, hogy nézete szerint a *mask'it'k' név, legalább is részben, a Móa/oi megfelelője. Az arab szerzők (Ibn XurradSdbih 124

u ; Mas'üdí, Muruj II, 74,; BalSduri 194,, ; vö. még Marquart, Die Entstehung der armenisehen Bistümer. Roma, 1932. 117 7. jegyz.) a as .. : m.s.q.t. alakot használják. Ugyanez a név Muskur formában még ma is él (vö. Minorsky, Hudüd 455—6). Hogy az örmény *mask'tU'k' alak valóban a régi massageták nevével azonos, Moses Xorenac'inak abból az elbeszéléséből tűnik ki, ahol Darius perzsa királynak a massageták (*mask'ut'k') ellen viselt hadjáratáról van szó. Marquart (Ostasiatische Zeitschr. 8 [1920] 292, 3. jegy. ; Die Entst. d. arm. Bist., 215 9) ismételten hangsúlyozta, hogy a kaukázusi massageták és az alánok azonosságát olyan feltétlenül hiteles szerző bizonyítja, mint Arrianus (vö. alább 131, 68. jegyz ), Cassius Dio és Ainmianus Marcellinus forrása. A két utóbbi író idevonatkozó forráshelyei azonban nem alkalmasak ennek a tételnek a bizonyítására. Cassius Dio megjegyzése (65, 15, 1: é£ 'Akavtövelm dé Maaaayinai) túlságosan szűkszavú. Ammianus Marcellinus első helye (31, 2, 12 : ... ad usque Halanos pervenit, veteres Massagetas . . .) nem a kaukázusi, hanem a régi massagetákra vonatkozik. Ammianus második helye (22, 8, 38 : iuxtaque Massagetae, Halani et Sargetae, aliique plures obscuri...) szintén nem igazolja azt, hogy Ammianusnak alapos ismeretei lettek volna a kaukázusi alánok és a régi massageták közötti viszonyról. Minden bizonnyal a kaukázusi massagetákról beszélt Pompeius hadjáratával kapcsolatban Ammianus harmadik helyének forrása (23, 5, 16 : . . . namque ut Lucullum transeam vei Pompeium, qui per Albanos et Massagetas, quos Alános nunc appellamus, hao quoque natione perrupta vidit Caspios lacus . . .), Amianus közbevetett megjegyzése (Massagetas, quos Alános nunc appellamus) azonban nyilvánvalóan nem több általánosító névmagyarázatnál. Ammianusnál tehát nem a kaukázusi niassageták és a kaukázusi alánok azonosságáról van szó, hanem arról, hogy a régi massageták újabb neve az alán. Ez pedig csak részben magyarázza meg a kaukázusi massageták és alánok közötti viszonyt, hiszen a két népcsoport maradéktalan azonosságáról különböző nevük miatt sem lehet szó. 286