Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 visszatérése után Xosrav is fogadta Mar Abát (22ö H „). PIGILEVSKAJA (I. h. 77) hangsúlyozza ennek az eseménynek a fontosságát: Xosrav bizonyára súlyt helyezett arra, hogy jó viszonyban legyen a perzsa városok nesztoriánus kereskedőinek, iparosainak és pénzembereinek 6 4 legfőbb hivatalos képviselőjével. Mint katholikosz Mar Aba igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki: este a tartományoknak szánt püspöki leveleit írta. nappal |>edig exegetikai munkákat készített és jogi vonatkozású ügyeket intézett (226, f i). 6 5 Mar Aha sikerei feltámasztották a zoroasztriánus klérus féltékenységét (226 1 2_ 4). Megrágalmazták Xosrav előtt, s bár a „kegyes és békeszerető" király először nem hitt a mágusoknak, később mégis engedett nekik és a kezükbe adta az ügyet (22—,,), úgyhogy amikor a király uralkodásának tizedik évében (54(1 —541.) 8 6 Óstnnfá )-bó\^" elindult Örményországba és Grúziába, hogy hadat viseljen a kangarok ellen, a mágusok maguk elé idézték Mar Abát: XJTÍE®? SÍK;-; nnrrSci TDJ? R;RS xinc-x JC xiSc -Se Sprx- x-;rc (227 1 2—.) K-;;R NY xa-p ISY;-; xer-r x^e-x-r xrrr-;. Fővádlói Dádhőrmezd, a v lâbndan inóbad ('főmágus' : 226 1 2), Adórfarejı. a Xahrdávat** (22H 1 4 s) és Fars tartomány rarf-ja 6 9 (228,.) voltak. A Vita részletesen ismerteti a vizsgálat lefolyását (227.j aeiu lit. — 242 1 0). Ez a beszámoló a szászánida jogszolgáltatásra vonatkozó legértékesebb forrásaink közé tartozik (vö. PIGVLEVSKAJA: i. b. 77 — 9) és nyelvi szempontból js igen értékes, mert számos középperzsa nevet, méltóságnevet és jogi műszót tart a I r 4 Az 544-ben tartott nesztoriánus zsinat jegyzökönyvének aláírói között, amint P IG VLEVSKA.IA (i. h. 79 — 80) rámutat, igen inagasrangú állami hivatalnokok és katonai személyiségek is szerepelnek (az arteitúrünsn'ár, vö. CHRISTENSEN i. m. 131—2 és a karrökbaft. az utóbbiról vö.: XÖLDEKE i. in. 502: BAII.EV: JRAK. 1934 512-3, 518; ürBAEDER: U.rb. XV (1935.], 585; l'ö.. Iranica 6). "•''Iratait, leveleit és kánonjait URAI N és CHABOT esaknem kivétel nélkül zsinati irataival együtt tették kőzze. PEETERS (i. m. 138) tévesen „tizenkettedik év"-röl beszel. Ez az elírás BKAI Mól (Aktén 197; a „Synha.!os"-ban (941 B RAIN még helyesen „tíz"-et mond) származik. Míg azonban B RAI N (Aktén 220) egyébként LABOI RT kronológiáját fogadja el, PEETERS ezt a téves számot fogadja el kronológiai magyarázatainak alapjául, ami nemcsak kronológiai, de tárgyi zavarokat is okoz fejtegetéseiben (vö. alább 29. 78. jegyz.). 4 7 A szövegben Óstün(á); PIC.CLEVSKA.IA (i. h. 77): ARecTaH(a). A helyes alak az Ostán. amely az örményben mint perzsa jövevényszó ismeretes (ustan der Krone angehöriges Land oder Stadt': vö.: TELEODI: i. h. 227 — 8: B RAI N , Synhados 109 3. jegyz.; CHRISTENSEN i. m. 139; VY. HENNING: Zeitschr. f. Tndolog. u. Iran. IX (1932.]. 224). KMOSKÓ (240 5. jegyz.) az „újperzsa âsitâneh 'kapu'" szóra gondol, amelv szerinte ugyanolyan neve a jjerzsa fővárosnak, mint a „Fényes Kapu" a török fővárosnak. Ez azonban téves megállapítás: a kérdéses perzsa szó nem az östöneli, hanem a dar 'kapu*. A dar nevet viselte a perzsa rezidencia a szászánida érméken is (vö. CHRISTENSEN i. m. 384 : vö. ínég HERZFELD. Samarra 246). A dar-nak a Vita szír változatában (252,) a sr-.n:»e- 'Király Kapuja', az arab változatban pedig (Se'erti Krónika i. h. 68 2) a fínhu l-malilc Király Kapuja' kifejezés felel meg. Ez a szó a középperzsa iahr-daóvar-t ('le grand juge de l'empire" CHRISTENSEN, i. III. 300, 312; M ARQVART : Saehdu Festschrift 280) írja át; egy arám átvételről vö.: TELEODI: i. h. 238 — 9., PEETERS (i. in. 139) a iahrdádvar második elemében tévesen a d i tár (vö. SCHAEDER, Iranica 19 2. jegyz.) 'írnok' szót keresi. f* Középperzsa: raft 'chef eoelésiastique' (CHRISTENSEN i. m. 140, 312; LABOI RT i. in. 4). 261
