Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45

10 hatások is értek (vö. H. riHryjieBCKaH, BH3aHTHH Ha nyTHX B MHAHIO MocKBa—JleHHHrpag, 1951. 133—5, 153). Mar Abától különösen kozmográfiai kérdésekben tanult sokat. Az antiochiai és nİBİbisi nesztorián us főiskolák tanárai, közöttük Abraham d

e-Bét Rabban is, Mopeuestai Theodor hatása alatt elutasították a föld gömbölyűségének ptolemaiosi tanát. Azt a nesztoriánus tételt, amely szerint a kozmosz alakja Mózes sátráéval azonos, Kosmas, akinek elméleti földrajzi kérdések iránt kevés érzéke volt, Mar Aba révén a nesztoriánusoktól vette át.

6

9 Mar Aba híre magához Justinianos

9

0 császárhoz is eljutott. Mikor azonban Mar Aba megtudta, hogy a császár látni kívánja őt (223, 8), késedelem nélkül elhagyta Bizáncot és Antiochián át visszatért Nisibisbe. Távozásának oka kétségtelenül az volt, hogy a császárral való találkozás gyanússá tette volna a perzsa udvar előtt (PIGCLEVSKAJA: i. h. 76).

9

1 Nisibisben huzamosabb ideig (530 és 540 között) tanári állást töltött be. Ebből az állásból hívták el a perzsa nesztcriánus egyházfők 540 januárjában vagy februárjában" a katholikoszi székbe (224, 1

0). Életének következő szakaszáról a Vitán kívül a nesztoriánus zsinatok okmánygyűjteményei is sokszor igen részletes adatokat tartalmaznak. Megválasztását a Vita szerint Xosrav is jóváhagyta, és a választás után követeket is küldött Mar Abához (224,, ,). BEDJAN szövegében itt a olvasat szerepel. PEETERS (i. m. 136.) a J6D*T (vö. örmény despan 'Bote, Gesandter', arab dusfün 'nuntius', mindkét szó bizonyára egy középperzsa *dispán átvétele: HÜBSCHMANN, ArmGramm. 1/1, 140) olvasat lehetőségére mutatott rá (vö. még alább 45). Közvetlen megválasztása után, 540 februárja és októbere között Mar Aba „canonica visitatio"-t tartott a régi Elam és Persis területén (225

5_,) levő nesztoriánus gyülekezetekben. Útjának célja a másfél évtizede tartó skhizma megszüntetése és fegyelmi ügyek rendezése volt. Az út eseményeiről, különösen Abraham bét-lápati püspök fegyelmi ügyéről, Mar Aba zsinati iratai közül az első" számol be részletesen. Ktesiphonba való E* A nesztoriánunok nagy ellenfele Joannes PhilojKinos volt ebben a kérdésben, aki Mopeuestai Theodorral szemben a föld gömbölyűségének tételét védelmezte (vö. E. O. WINSTEDT i. kiad. 6 5. jegyz; STEIN i. rn. 702). 4

0 A Se'erti Krónikában (i. h. 64,) a császár neve is szerepel: Yüstánüs (Justinianos). 4

1 A Se'erti Krónika és nyomában Mari másképen mondják el a menekülés történetét: a császár azt kívánta tőlük, hogy átkozzák meg a ,,bárom atyát**-t

t Diodorost Mopeuestai Theodort és Nestoriost (vö. B

RAI N

, Aktén 194 2. jegyz.: vö. azonban PEETERS i. m. 128 1. jegyz.). 4

9 Ennek az eseménynek a dátumát a források különbözőképpen határozzál: meg (Xosrav hatodik vagy kilencedik éve). Az eltérés oka, úgy látszik, az, hogy a választás időpontját mér az Osvíta sem jelölte meg -Xosrav uralkodási évei vagy a szeleukida éra esztendei szerint. A bizonytalanság csak Mar Aba zsinati iratainak közzétételekor szűnt meg: az első zsinati iratban ugyanis arról van szó, hogy Mar Aba katholikoszságának ötödik éve Xosrav uralma tizenharmadik (544.) évének felel meg (vö. BRAUN, Synhados •93-4; CHABOT i. m. 318, 320, 326; LABOURT i. m. 170; SCHER i. kiad. 60 1. jegyz ). 4

9 CHABOT i. m. 69-80. 260