Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 Bizánci területen először Edesszában telepedett meg (218.), s ott tartós barátságot kötött egy Tamás nevű szerzetessel. Tamás megtanította őt görögül,* 4 majd elkísérte távoli útjára, amely először Egyptomba vezetett (218 n). Egyptomi tartózkodásuk alatt egy ideig Alexandriában is működtek. Barhebraeus (i. h. 91 6_ 6) — nesztoriánus forrásokra hivatkozva — azt mondja, hogy Mar Aba Joannes Grammatikosszal is kapcsolatban volt. Az utóbbi, akit Philoponos néven is ismerünk, az alexandriai szellemi élet egyik kiválósága volt. 6 5 Találkozásukra Mar Aba alexandriai tartózkodása alatt kerülhetett sor. 5 4 Alexandriából Tamással együtt Athénbe keltek át, ahol utolsó éveit élte a híres filozófiai iskola, a régi görög szellemiség végső mentsvára (vö. PIGCLEVSKAJA: i. h. 75 ; Justinianos 529-ben záratta be az iskolát). Innen Korinthoszba kerültek. Korinthoszban mint eddigi útján mindenütt, Mar Aba nagy sikerrel hirdette a nisibisi tanokat, úgyhogy híre egész Achájában elterjedt (221 i a). Ez felkeltette ellenfelei féltékenységét éo gyűlöletét . Gyilkos terveik elől ekkor Tamással együtt hajón Bizáncba menekült (22I ul t). Bizáncban körülbelül egy esztendőt töltött.* 7 Ottani tartózkodásának legnevezetesebb mozzanata Kosma8 Indikopleustesszel való találkozása volt. A találkozásról, amely 525 ós 530 között történt (vö. BAÜMSTARK i. m. 119; PIGVLEVSKAJA : i. h. 76) Kosmas az 547 és 549 között írt „XgioTiavix?) to noygatpia"-ban (M ORAVCSIK , ByzTurc. I, 229—30) emlékezik meg (ed. W INSTEDT 52 1 0 8). Elmondja, hogy a „nagy tanító"-tói, Patrikiostól (Mar Aba görög neve) 5 8 szóbelileg vette át „Abraham" tanait (Abraham d e-Bét Rabbanról van szó, vc. PIGULEVSKAJA. i. h. 76). Elmondja azt is, hogy Tamás Bizáncban meghalt, s hogy Mar Aba azóta „egéez Perzsia katholikosza" lett. Kosmas és Mar Aba kapcsolatának nagy művelődéstörténeti jelentősége van. Kosmas földrajzi nézetei ugyanis a Mar Abától vett tanokkal együtt nagy befolyást gyakoroltak az egész középkori keresztyén földrajzi irodalomra (PIGULEVSKAJA: i. h. 76). Kosmas, akit keléti útjain a nesztoriánus kereskedők révén bizonyára más nesztoriánus u A Se'erti Krónika szerint Mar Aba görög területen szírül beszélt és Tamás tolmácsolta (i. h. 64,). 1 4 Vő. CEÍIIT-SCHMID — STÁHLIN, Ueech. <1. griechischen Lit." München, 1924. 1067 — 8; BAÜMSTARK i. m. 176 9. jegyz., 162- 3; E. STEIN i. m. 627, 701. M Alexandriában Mar Aba és Tamás „az exegeta" (nl-mujussir) Mopsuestai Theodor műveit is összegyűjtötték (Se'erti Krónika 64, _,). " Itteni tartózkodása alatt ismerkedett meg a bizánci liturgiával, amelynek legrégibb változata az 6 szír fordításában maradt fenn (BAÜMSTARK i. m. 119—20 : BRAUN, Synhados 97 ; Uő., Aktén 194 1. jegyz.). Ekkor készített állítólag egy Bizáncról szóló leírást is (vö. azonban BRAUN, uo.). " A/Jarglxio; az eddigi magyarázatok (vö. BRAUN, Synhados 383 — 4 ; SCHER, i. kiad. 62 1. jegyz.; PIQULIVSKAJA: i. h. 75—6) szerint a szír —arám Abö ('atya') név fordítása. PBRTKRS (i. m. 119 — 20) azonban rámutatott arra, bogy Mar Aba eredeti iráni neve minden valószínűség szerint Pápa ('atya') vagy szerinte még inkább az abból származó Pipák kicsinyítő képzős, illetőleg Pápakán, kicsinyítő képzővel és -ân patronimikon-képzővel ellátott névalak lehetett. Ehhez még hozzáfűzhetjük, hogv a Pápa (~ arab írásos Baba) igen gyakori perzsa név volt (vö. JUSTI i. m. 54b, 241—2; XÖLUEKE i. m. 22 2. jegyz.j. 259
