Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45

10 Mattá is átdolgozta,

4

4 továbbá, hogy a Vitának egy részletes, helyenként máshonnan vett adatokat is feldolgozó arab nyelvű kivonata az egyik legfontosabb arab nyelvű nesztoriánus műben, az 1036 után készült Se'erti Krónikában is fennmaradt.

4

6 A késői, arabul író nesztoriánus szerzőkkel körülbelül egy időben a jakobita Barhebraeus (megh. 1286.)

4

8 is foglalkozott Mar Aba életrajzi adataival.

4

7 A Vita Mar Aba ifjúságának elbeszélésével kezdődik. Mar Aba zoroasztriánns szülők gyermeke volt. A Bagdadtól északra lévő (vö. PIGULEVSKAJA : i. h. 71, 1. jegyz.; BRAUN, Synhados 93; HERZFELD, Geschichte der Stadt Samarra. Hamburg, 1948. 45) Rádán körzetéből származott (215,,). Kitűnő szellemi képességei és a pehlevi irodalomban való nagy jártassága (210

G) miatt már korán ráterelődött a környékbeli hivatalos személyek figyelme. Állami szolgálatba lépve arzbed-i

4

8 rangot kapott (210

L

S), és Rádán körzetében az ottani hamQrgerd

4

8 '215^), Kodáibúd

8

0 titkárának az írnoka lett (215

U). Ugyanerről a Kodaibúdról, amint PIGULEVSKAJA (i. h. 74; vö. még CHRISTENSEN i. m. 56—7) kimutatja, a szászánida jogszolgáltatásra vonatkozó legfontosabb középperzsa forrás, a „Mádiyán I hazar dáűastán" is megemlékezik. Közben Mar Aba megismerkedett a nesztoriánizmussal, majd Kodáibúddal együtt Ktesiphonba került, ahol végleg a nesztoriánusokhoz csatlakozott. Ekkor elhagyta az állami szolgálatot és a híres nisibisi nesztoriánus főiskolába

81 ment. Nisibisben kapcsolatba jutott néhány kimagasló nesztoriánus személyiséggel (Ma'ná-val és minden valószínűség szerint Abraham d

e-Bét Rabban-nal

52 vö. alább 25) és vezetésük mellett alaposan megismerte a nesztoriánus tanokat. Megtanult szírül is és hamarosan elérkezettnek látta az időt arra, hogy felkeresse korának híres görög szellemi központjait, s hogy vitába szálljon az „arianus" Sergiusszal (218

2 3).

M " ÜIBMONDI i. m. Pars altera. Roma, 1896. 39 — 41. Ed. ADDAÍ SCHEB: Patrologia Orientális VÍI/2. Paris, 1911. 63-78. 4

4 Chronicon' eccleeiasticum III. Ed. J. B. ABBELOOS és T. J. LAMY. Parisiis — Lovanii, 1877. 89-96. 4

7 Mindezekről a forrásokról vö.: LABOUBT i. m. 162 1. jegyz.; BAVMSTAKK i.m. 5—6; 119 1. jegyz.; PIQULEVSKAJA : i. h. 73; PEETKÍS i. m. 118 3. jegyz. 4

B Más martirológiumokban is előforduló középperzsa méltóságnév. NÖLDEKE (i. m. 451 3. jegyz.) szerint jelentése 'Würdentráger' (arz-bed). Vö. még H

OFFMANN i. m. 50 437. jegyz. 4

4 Minden valószínűség szerint azonos a hamárlcar ~ amârkar' percepteur ou préposée comptable' (CHRISTENSEN i. in. 123) pénzügyi méltóságnévvel. A szírben az-.->:-* alak is előfordul (BRAUN, Synhados 109; J. B. CHABOT, Synodicon Orientale. Paris, 1902. 77

1

4). — [A helyes olvasat HARMATTA JÁNOS szóbeli közlése szerint hamörgar. A Vita középperzsa elemeivel HARMATTA JÁNOS rövidesen megjelenő tsnulmányóban foglalkozik. Néhány szíves szóbeli közlését lásd alább 45], '"Írott alak: Kwdybuxl o : xoőüibü[ö]d. BRAUN (Synhados 93 2. jegyz.) idézi JUSTI (i. m. 177) etimológiáját: 'Gott im Bewusstsein habend'. 5

1 Vö. LABOURT i. m. 293 — 301; BAUMSTARK i. m. 113. !* Vö. BAUMSTABK i. m. 115. u Vö. BRAUN, Aktén 192 1. jegyz. PIOULEVSKAJA (i. h. 75 és az ott idézett külön tanulmányában) behatóan foglalkozott ReS'ainai Sergius személyével és munkásságának művelődéstörténeti jelentőségével. 258