Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45

10 Vádaskodásaik következtében Mar Grigor újra börtönbe került (363,). Közben Xosrav uralmának kilencedik évében (540 tavaszán, vö. alább 37) újabb háború kezdődött Perzsia és Bizánc között. A következő évben (541 őszén) Xosrav északra indult, a hangárok földje ellen (367

u: Şfn S'WI/IK K*ıj;rn KVIK*? N3"lp®?). Útközben, mikor ahhoz a helységhez ért, ahol Mar Grigort tartották fogva (367,

3), Mihrán, Mar Grigor unokatestvére járult a király színe elé. Mihrán elpanaszolta, hogy a család zoroasztriánus tagjait nagyon bántja Mar Grigor szégyenteljes árulása (367

uit). Xosrav és a főmágus erre megkísérelték Mar Grigor visszatérítését. Mikor azonban látták, hogy Mar Grigor hajthatatlan, újra börtönbe vettették (370

3). A hangár októl visszajövet (369,

2) Xosrav öt hónapon át, 541 novemberétől (3 7 0

4) a következő év tavaszáig Ktesiphon közelében őriztette Mar Grigort. Mikor 542 tavaszán a király újra hadba indult a bizánciak ellen (375

w 1

0), a mágusok és Mihrán, aki közben a hangár-ok földjének (375,

6: KlflK) őrizetével volt megbízva, azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy végeztesse ki Mar Grigort. A király engedett a kérésnek, úgyhogy Mar Grigort, Mihrán és a mágusok újabb sikertelen térítési kísérlete után, 542 nagypéntekén (387,

3_

6) lefejezték. 3. Mar Grigor Martirológiumának szerzőjét nem ismerjük. Keletkezése idejének és helyének, valamint eredeti nyelvének kérdésével az eddigi szakirodalom nem foglalkozott, csak A. BATMSTARK jegyez meg annyit irodalomtörténetében,

4

1 hogy Mar Grigor Martirológiuma történeti értékű irat, amely —• ha nem is közvetlen kortárs tollából származik — mindenesetre az arab hódítás, tehát körülbelül 650 előtt keletkezett. Az előbb elmondottak igazolják ennek a nézetnek a helyességét. A Martirológiumban foglalt, hellyel-közzel igen részletes és a bizánci forrásokból is ellenőrizhető adatokat Mar Grigor halála után huzamos idővel aligha jegyezhették volna fel. A perzsa birodalom összeomlása előtti időkre mutat az is, hogy a szerző lépter-nyomon feltűnő módon ad kifejezést a perzsa király iránti tiszteletének, s nesztoriánus hite ellenére is perzsa szempontból nézi a bizánci-perzsa háború eseményeit. Közvetlen kortárs azonban aligha követte volna el azokat a kisebb kronológiai tévedéseket,

4

2 amelyeket a Martirológiumban találunk, és a csodás elbeszélések (Mar Grigor megtérésének csodás körülményei, börtönében művelt csodái és 4

1 Geschichte iler syrischen Literatür. Bonn, 1922. 143 — 7. 4

1 A szerző pontosan számol a perzsa királyok uralkodási évei szerint, az így nyert dátumokat azonban három éves tévedéssel számltja át a görög (szeleukida) óra esztendeire. A Xosrav alatti vallásüldözés szerinte (348pae„ult.) a király uralkodásának tizedik évében (tehát amint más forrásokból tudjuk, 540/1-ben) kezdödött. Ez az év azonban szerinte (347,) a szeleukida óra 860. (= 538. i. u.) évének felel meg. Ugyancsak három évet téved Xosrav uralomrajutásának dátumában is: szerinte Xosrav a 40. (= 840. szel., amint KMOSKÓ helyesen megjegyzi, a százasok szokásos elhagyásával) évben jutott uralomra. Amint azonban más forrásokból tudjuk, Xosrav nem 528-ban (= 840. szel.), hanem 531-ben (= 843. szel.) kezdte uralkodását. KMOSKÓ (238) nem vette észre, hogy a két kronológiai hiba között összefüggés van, s hogy a szerző a perzsa hivatalos kronológiát követi. 256