Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 a perzsák Farvardigün (középperzsa Fravardiyön) ünnepén 3 8 nesztoriánussá lett (351,). A mágusok (zoroasztriánus klérus) erre Kávádhoz fordultak aki elkoboztatta Piránguánasp vagyonát, őt magát pedig állásától megfosztotta és börtönbe vettette. Fogsága három évig tartott, majd — úgy látszik — katonai erényeire való tekintettel szabadon bocsátották és visszahelyezték előbbi magas tisztségébe (359 1). Huzamosabb idő eltelte után (359 2) háború "* tört ki (359,) Perzsia és Bizánc között. Ügy látszik, a szerző azokra a harcokra gondol, amelyek 526 táján, Gurgen grúziai király lázadása után játszódtak le'a perzsák ós görögök között Grúziában és Lazikében (vö. S TEIN i. m. 269—71). w A bizánci hadsereg Grúzia ós Albánia vidékére vonult (359 1 2). Perzsa részről Mar Grigor vezette a hadműveleteket. A győzelmet a nagy számbeli fölényben lévő bizánciak szerezték meg. Maga Mar Grigor is fogságba került (359 1 7); a császár (qisar: I. Justinianos 527 — 565.) azonban keresztyén voltára ós magas rangjára való tekintettel nem kezelte őt közönséges fogolyként, sőt, amikor az „örök" béke (532.) megkötése után, Xosrav uralmának harmadik évében (533-ban) a perzsák követséget küldtek Bizáncba (360, 2), a követség vezetőjének, Zabargán-nak 4 0 kérésére beleegyezett abba, hogy a követséggel együtt Mar Grigor is visszatérjen Perzsiába. Előbb azonban Zabargán esküvel fogadta meg, hogy Mar Grigort nem fogja újabb bántalom érni nesztoriánus hite miatt. Mar Grigor maga is szívesen hagyta el Bizáncot, minthogy nem érezte jól magát a krisztológiai kérdésekben tévelygő (361 3) (a „Chaloedonense"-t valló) görögök között (361 a). Xosrav örömmel fogadta a hazatérő Mar Grigort és visszahelyezte Albániában és Grúziában viselt niarzbáni tisztébe (362,_ 5). A mágusok azonban nem nyugodtak bele Xosrav döntésébe. A szövegnek ezzel a helyével és a Farı<arrligân ünneppel B. YANDENHOFF (Sachau Festschrift 208—14) foglalkozik behatóan. •*• KMOSKÓ (237) LABOÜRT nyomán az 522-ben Lazikeben kitört bizánci-perzsa harcokra gondol, azonban nem veszi figyelembe, hogy Mar Grigor három éves fogsága (518 — 521.) után a Martirológium szerint huzamosabb idö telt el. "Zabergan követségéről Prokopios (ed. H ai RY III, 19, . 2 0) is tudósít. — A szír Zabargán névalak a Prokopiosnál megőrzött Zapegyúvq; változat (vö. MORAVCSIK, ByzTurc. II, 119) helyessége mellett szól. NÖLDEKE (i. m. 251 1. jegyz.) rámutat arra, hogy Prokopios Zaberganját (ed. HAVRY I, 122,,) Firdausi Zaurán néven említi és egy másik, szintén szír forrásból említett Zabargán-ra is felhívja a figyelmet, aki körülbelül ugyanebben az időben marzbáni tisztaéget viselt. NÖLDEKE nem tartja lehetetlennek, hogy ez az utóbbi Zabargán azonos volt Prokopios Zaberganjával. A Zabergan névhez igen érdekes probléma fűződik. Agathiasnál (ed. DINDORF 366,) és Menandrosnál (Exc. leg. ed. DE B OOR 170,,, ,„. „) ugyanis egy másik Zuftegyávról is hallunk, aki ugyanebben az időben (550 táján) az aldunai kutrigurok fejedelme volt. P. MUTATŐIEV (Bulgares et roumains. Sofia, 1932. 167, idézi MORAVCSIK: i. h.) úgy gondolja, hogy mind a perzsa király mellett magas rangban szolgálé, szerinte heftalita Zabergan, mind pedig a kutrigur Zabergan hun volt, minthogy a heftalita és ktUrigur nevek szerinte egyaránt hun néprészeket jelölnek. Kérdés azonban, hogy a Zabergan név a perzsában egyáltalán idegen eredetű-e. NÖLDEKE (I. h.) szerint ugyanis ez a név az araboknál is előfordul, mégpedig a Zibriqán alakban. Ezt a nevet viselte Mohamed korának egyik nevezetes arab törzsfőnöke is (további Zibriqán-okat említ Tabari, ed. DE GOEJE, Indices 202). A Zibriqán név az arabban nyilvánvalóan idegen eredetű és valóban feltűnő hasonlatosságot mutat a jierzsa Zat>ergan-a\. Feltehetjük tehát azt is. hogy a Zabergan név iráni eredetű, és Iránból jutott el mind az északi (kutrigur), mind pedig a déli (arab) nomádokhoz. 255
