Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 alább második, szír kötete nem jelenhetett meg nyomtatásban. 2 2 Ennek okát elsősorban az akkori tudományos könyvkiadás; viszonyokban kell keresnünk. •KMOSKÓ szír szövegei között a Mar Grigor-martirológiumból 2 3 és Mar Aha Vitájából 2 4 is találunk szemelvényeket. A két irathoz fűződő nyelvi és irodalomtörténeti kérdésekkel KMOSKÓ csak néhány sorban foglalkozik, a hangár és kangar nevekre azonban részletesebben is kitér. 2 5 Rámutat arra, hogy a két név ugyanazokkal a történeti eseményekkel kapcsolatban szerepel. „Miféle népről lehet itt szó, — -írja — nem merem eldönteni." . . . „A kangáráje 26 név erősen emlékeztet a besenyők Konstantinos Porphyrogennetos közölte régi xáyyag nevére; a hangárájé viszont a hungari névhez hasonlít. Lehet-e a névhasonlóságból messzemenő következtetéseket levonni, nem tudom " A két névalak között szerinte olyan viszony lehet, mint a hun (Ammianus Mareellinusnál chunni) és a kun nevek között. Másfelől, minthogy mohamedán források ugyanezekről az eseményekről szólva a kazárokat is említik, nem tartja lehetetlennek, hogy végső fokon BRAUNnak van igaza, aki „e népnévben a kazárokat gyanította". KMOSKÓ tehát pontosan közli a két szír adatot és világosan látja a közöttük lévő történeti összefüggést, sőt elsőnek utal a párhuzamos mohamedán adatokra is. A hangár és kangár névalakok eredetének kérdésében azonban, a közölt idézetek tanúsága szerint, ő sem tud határozottan állást foglalni, s úgy látszik, hogy csak annyit tart valószínűnek, hogy a szókezdőikben mutatkozó különbség hangtörténet i okokra vezethető vissza. Ez az a pont, ahol nézetein eltér KMosKŐétól. Azt gondolom ugyanis, hogy a két névalak szókezdőiben mutatkozó eltérés nem hangtörténeti. hanem írástörténeti eredetű, s ha sikerül megállapítanunk, hogy milyen nassal jegyezték fel a két irat eredeti szövegét, önmaguktól szűnnek meg azok a nehézségek is, amelyek a hangár és kangár névalakok eredetének és egymáshoz való viszonyának kérdésével kapcsolatban merültek fel. 2. A Martirológium elbeszélése szerint (ed. Bkd.ian 3öO n) Mar Grigor eredeti perzsa neve PíránguSnasp 1 1 volt. A Mihránok családjából származott A régebbi irodalom főleg TFL. NÖLDKKK nevezetes Taban-feldolgozása (Geschiehte der Perser und Araber zur Zeit der Sassaniden. Leyden, 1879.), valamint MARQUART müvei nyomán idézte a steppére vonatkozó szír forrásadatokat. Az újabb szakirodalomban egyre gyakrabban történik utalás PHO I.EVSKAJA ide vonatkozó munkáira (vö. például R. GHIRSHMAN, Les chionites-hephtalites. Le Caire. 1948. passim, továbbá az Enzyklopádie des Islam jelenleg kiadás alatt álló török átdolgozásának egyes címszavait). PIOTJLEVSKAJA egy monográfiában és több részlettanulmányban dolgozta fel a szír forrásoknak a steppe története szempontjából értékesíthető anyagát. Idevonatkozó, nálunk sajnos csak részben hozzáférhető munkáit P IOI-LEVSKAJA a Grekov-Emlékkönyvben sorolja fel részletesen (AxajeMitKv E ff. rpexoBy CoopmtK uraTeit MocxBa, 1952. 42-8). "I, 60, 237-9 (Nemz. Múz.). "I. 61, 240-1; vö. még II, 143 5. jegyz. és 111. 73, 167 (Akad.). I, 241 1. jegyz. (Nemz. Múz.). KMOSKÓ a kangar névnek a szövegben levő szír többesét ( kanı/fir-âyi") idézi. 4 7 Vö. F. JesTi, íranisches Xamenbucli. Marburg, 1895. 252, 344 — 5. 251
