Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 háborúról ós említést sem tesz a kangarokról, valamint elődeinek a kanyar névvel kapcsolatos szöveg javítási kísérleteiről. Ezzel a két szír adat hosszú időre feledésbe merült, sőt amikor P. PEETERS 1946-ban egy terjedelmes értekezésben 1 7 új vizsgálatnak vetette alá Mar Aba Vitáját, nála is újra feltűntek BRAUN hibás olvasatai. Egyéb vonatkozásban azonban PEETERS igen hasznos munkát végzett. Az ő közelebbi célja a Vita történeti értékének megállapítása volt. Ezt a célt irodalom-, illetőleg műfajkritikai és filológiai eszközökkel kívánta elérni. Értekezése számos filológiai részletkérdés meggyőző megoldását tartalmazza, s különösen a Vita hitelességének kérdésében lényegesen előbbre vitte a kutatást. A Vita kangar adatát helyes névalakban N. PIGULEVSKA.JA szovjet szírológus 1948-ban közölte újra Mar Abáról szóló értekezésében („Map Aöa I": CoBercKoe BocrOKOBefleHne V [1948.], 73—84; vö. MNy. XLVI, 361—2). PIGULEVSKAJA a Vita művelődéstörténeti kérdéseinek szentelte értekezését, s így a kangar vonatkozású hellyel nem foglalkozott részletesen. Fejtegetéseinek azonban közvetve nagy fontossága van a kangar adatok megítélése szempontjából is. A két kangar vonatkozású szír adattal a legbehatóbban eddig egy magyar szírológus, KMOSKÓ MIHÁLY foglalkozott. KMOSKÓ, akit a sémi filológia művelői mint szír szövegek kiadóját és szakértőjét tartják számon, elsőnek vállalkozott arra, hogy rendszeresen összegyűjtse, fordításban közölje és magyarázó jegyzetekkel lássa el a steppe népeire vonatkozó szír és mohamedán forrásadatokat. Ezt a hatalmas, munkát KMOSKÓ 1931. április 8 án bekövetkezett haláláig el is végezte. Kiadásra kész kéziratban hátrahagyott, 1 8 körülbelül negyvenöt nyomtatott ívet kitevő kétkötetes munkája, 1' a „Mohamedán és a szír írók Góg és Mágóg népeiről" a steppei népek történetére és földrajzára vonatkozó szír és mohamedán forrásoknak eddig sok tekintetl>en a leghasználhatóbb feldolgozása. 2 0 Anyaggyűjtése bő, 2 1 fordításai általában megbízhatók, magyarázatai pedig, ha részben már elavultak is, még mindig figyelmet érdemelnek. Keleti filológiánk szempontjából sajnálatos, hogy KMOSKÓ munkájának leg" „Observations sur la Vie syriaque de Mar Aba": Kecherehes d'histoire et <le philologie orient ales II. Bruxelles, 1951. - Studi e testi CXXV (1946.), 69—112. '"A kézirat egyik részét a Nemzeti Múzeumban (kézirattár 1746) Fol. Hung. (I—II), a másikat a M. Tud. Akadémián (kézirattár Törtlin. ívrét 242/1— IV) őrzik. " Amint a kézirat egyes utalásaiból világosan kitűnik, a szír rész a múzeumi lapszámoz.áH során tévesen került a munka elejére. A szír vonatkozású anyag az első fogalmazványban még a mohamedán adatokat tárgyaló kötet f iggeléke, a végleges fogalmazványban azonban már körülbelül 15 nyomtatott ívet kitevő, önálló monográfia. A mohamedán rész fontosságára NÍ:METH GYÍ I.A (HonfKial. 210 7. jegyz.: vö. még GYÓNI MÁTYÁS: MNy. XXXIV. 96 51. jegyz.) utalt először. 2I > KMOSKÓ munkáját az Aeta Orientalia egyik közeli számában szándékozom részletesen ismertetni. 2 1 KMOSKÓ négy csoportban tárgyalja a szír forrásokat : 1. A Nagy Sándor-legenda. 2. Zacharias rhetor szír átdolgozásának földrajzi függeléke. 3. Történeti források. 4. Hagiográfiai iratok. 250
