Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 A besenyő név GOMBOCZ ZOLTÁN és W. B ANG szerint török eredetű. 4 A törökből származik egy gyakran hangoztatott magyarázat szerint a besenyő népnévvel és az egyes besenyő törzsek nevével 5 együtt a kangar név is, amennyiben a kangar nem csak 'nemes születésű, vitéz' értelemben használt tulajdonnév volna, hanem eredetileg is ezzel a jelentéssel bíró besenyő köznév. 8 Értekezésem célja annak kimutatása, hogy ezek a megállapítások több tekintetben is revízióra szorulnak. A kangar nevet ugyanis az alábbiakban ismertetett VI. századi szír források már 541-i eseményekkel kapcsolatban említik, s úgy látszik, hogy egy mohamedán forrás is használja ugyanezekről az eseményekről szólva a kangar nevet. Konstantinos császár besenyőkre vonatkozó tudósításainak nagy jelentőségük van a besenyő történelem szempontjából. A császár szavaiból ugyanis, különösen a törzsfői tisztnek a besenyőknél szokásos öröklésére vonatkozó megjegyzéseiből (cap. 37 2 4 3 2), világosan kitűnik, hogy a besenyő társadalom a X. század táján a fejlődésnek azon a fokán volt, amelyet Engels a „katonai demokrácia" szavakkal jelöl. 7 A steppei pásztortársadalmak történetében az 1 VÁMBÉRY ÁRMIN (Ursprung der Magyaron. Leipzig. 1882. 112) szerint a besenyő név etimológiáját a 'Schwager' jelentésű oszm. ba)inog szóban kell keresnünk. GOMBOCZ (i. h.) úgy gondolja, hogy a besenyők török nevének (bccenek) alapszava a török Bere személynév, amelyhez a -n 4- -ek összetett kicsinyítöképzö járult. B ANC (Túrán 1918 : 436 -7) szintén a ba) inaq-ban találja meg a besenyők tőrök nevének etimonját. Ez szerinte a kettős hangalakó *ba)a ~ *be)e alapszónak a GoMRoeznál is szereplő -n J- -07 képzős alakja. B ANG szerint a besenyő név különböző keleti és nyugati feljegyzésű, magas és mélyhangú és az egyes szótagok vokalizinusában is különböző névalakjai a *barnnog *becenek alakpárra vezethetők vissza. A magyar besenyő névalak A-e, amint LIGETI LA.IOS fejtegetéseiből (XyK. X LIX, 216) tudjuk, a korábban általánosan elfogadott nézettel ellentétben nem feltétlenül a esuvaHos eredőt bizonyítéka. — A magyar besenyő névalakról vö. még: P AIS : Script RorHung. I, 66; BÁRCZI GÉZA. SzófSz.; L"ö„ A magyar szókincs eredete: Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek. Bp., 1951. 49. ' 5 A besenyő törzsneveket és a besenyő türzsnévadási rendszert XÉMKTH GVVI.A (11,1b. X. 27 — 34) kutatásai tisztázták; vö. még GIÜHKFY: KCSA. I. kieg. k. 439 53. • Vö. utoljára: KÁSONYI XAGY LÁSZLÓ: XyK. Ll, 287; GYÜRFFX GYÖRGY, Krónikáink és a magyar őstörténet 65, 67. Más török magyarázatot ad VÁMHÉRA 1. in. 142. A kanyar nevet a XVIII. és XIX. századi szerzők (ismerteti őket: I'ODHRADCZKY JÖZNKF, Béla király névtelen jegyzőjének idejekora és hitelessége. Buda, 1861. 104 — 5) a némileg hasonló hangzású qanqli népnévvel szokták összekapcsolni (így utoljára A. ZKKI VALIDI TOGAN, Ibn Fadtaıı 225). MARIJVART (Chronologic 5 5. jegyz.. 10- 1 : Komanen 35, 78, 168) szintén a hasonló hangzás alapján azonosította a kanyar nevet a Szir-darja középső folyásának régi nevével a Knnkar-n\ (hasonlóan: F. HUITH. Naclrworte 83 — 4 és K. SHIRATORI: Memoirs of the Research Department of the Toyo Bunko 11, (1928.). S5_7), továbbá a tiirk feliratokban szereplő ismeretlen jelentésű Küngőrris névvel, valamint a mai délnyugati török népeknél előforduló kengrrfln) törzsnévvel. Pontosabbnak látszik M.ARQI'ARTnak (Komanen 168) az a megjegyzése, hogy 1. .f. S CHMIDT szerint a kanggar — s yanggar nevet Belsö-Azsia török és mongol népei az újabb időkben oszmánli' értelemben használták. Végeredményben azonban ez a megállapítás is téves: \V. BARTHOLD (vö.: MARQI ART, Wehrot und Arang. Leiden. 1938.47*). ugyanis rámutatott arra. hogy a kérdéses török-inongol szó helyes alakja yunknr, s ez a török szultán perzsa ne\ éböl (yudávandkár) keletkezett. — A 7 an méltóságnévvel köti össze a kangar nevet K. H. MENUES (Byzantion XVII 11944 - 1945. j, 269 — 71)- - F- ALTHKIM „Geschirhtc derlateinisehen Sprache" című munkájának egyik társszerzője (76— 8.. jegyz.) iráni származtatást ( középiráni kâıııkör "naeh seinem Wunsche tueıııl. souveran") javasol. \'ö. alább (39). 7 ENGELS, A család, a magántulajdon és az állam eredete: Marx Engels, Válogatott művek II. Szikra kiad. Bp.. 1949. 309. 247
