Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 örökletes nemesség kezdődő kialakulásának a korszaka volt ez, amikora nemzetségi szervezet már mindinkább a nép elleni elnyomás eszközévé vált. A katonai demokráciák törzsi arisztokráciájának a legfőbb igyekezete arra irányult, hogy megszüntesse az egyre növekvő belső feszültséget. „Ezt — amint S. V. KISELEV akadémikus írja, 8 a besenyőktől keletre lakó türk törzsszövetséggel kapcsolatban — el is érte, mégpedig úgy, hogy hadjáratokat szervezett közeli és távoli szomszédai ellen, amelyek siker esetén egy időre elcsendesítették a belső harcot, minthogy gazdag zsákmányhoz juttatták mind a törzsi arisztokráciát. mind az egyszerű harcosokat." Ilyen rablóhadjáratokat Konstantinos (cap. 3.) szerint a besenyők is gyakran vezettek a szomszédos magyarok ellen. Ebben a vonatkozásban fontosnak látszanak Konstantinos császárnak a kangar név használatáról mondott szavai is. A kangar név 'nemes születésű, vitéz' értelemben való alkalmazása ugyanis látszólag szintén világos bizonyítéka a besenyő örökletes nemesség meglétének. Konstantinos szavainak hitelességét eddig nem volt módunkban más forrás alapján ellenőrizni. Az új források lehetővé teszjk a császár magyarázatának az eddiginél pontosabb értelmezését és értékelését. — A szír adatok alapján azonban új vizsgálatnak vethetjük alá kanyar név besenyő köznévi eredetére vonatkozó modern feltevéseket is. Ezeknek szintén fontos történeti vonatkozásaik vannak. Ha ugyanis a kangar eredetileg valóban 'nemes születésű, vitéz' jelentésű besenyő köznév, akkor a VI. századi szír forrásokban való előfordulása egyben annak a bizonyítéka is lehet, hogy a besenyőknél már a VI. században megvolt az örökletes nemesség intézménye. A szír források azonban, amint majd alább látni fogjuk, a kangar név etimológiája tekintetében óvatosságra intenek. Az új szír adatok azonban nemcsak a besenyő, hanem a magyar történelem szempontjából is rendkívüli jelentőségűek. A magyar honfoglalást H89-ben egy kangar (besenyő) támadás előzte meg, amelyről több forrás is megemlékezik. A 889-et követő események egyes részletei azonban, így a magyarság etelközi és levediai tartózkodásának történeti és földrajzi vonatkozásai is, mindez ideig tisztázatlanok. A szír adatok, amint az alábbiakból kitűnik, a magyar őstörténetnek ezekben az alapvető kérdéseiben is jelentékenyen előbbre vihetik a kutatást. Mielőtt azonban hozzáfoghatnánk a felvetett kérdések tisztázásához, célszerűnek látszik a két új forrás beható ismertetése, ami egyben lehetővé teszi a hitelükhöz, szerzési idejükhöz és eredeti nyelvük kérdéséhez fűződő filológiai problémák összefoglaló kritikai áttekintését is. 1. A kangar vonatkozású szír adatok voltaképpen már több mint fél évszázada ismeretesek, s csak sorozatos véletlenek következtében nem irányult rájuk a figyelem. Az első szír forrást, amely a kangarokat említi, 1880-ban tette közzé C. H OFFMANN nesztoriánus martirológiumokból készített kivonat"C. B. KHCEJIES, HpeBiıss ncTopiin KWHOÍI CMOnpn*. MocKBa, 195). 505. 248
