Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45

10 A kangarok (besenyők) a VI. századi szír forrásokban.* Konstantinos Porphyrogennetos bizánci császárnak (De administrando imperio. Ed. MOBAVCHIK, 1-70) a honfoglaló magyarokra és a besenyőkre vonatkozó tudósításaiban szó van arról, hogy az első három besenyő törzs ('Iafibıegri/z. KovoçtÇitÇovç

. XafiovÇryyvXâ) törzs' nevén és a besenyő népnéven kívül a nemes származású, vitéz' értelemben használt kangar nevet is viselte. A besenyő név eddig ismert

1 legkorábbi említésével Ibn Kustának a (Bibi. GeogrArab. VII, 139

5, 140^, 143,) Jaiháni 920 körül készített földrajzi munkájából származó tudósításában találkozunk. Ez a 870 körüli időkre vonatkozik. Konstantinos császárnak a X. század közepén feljegyzett tudósílását időben megelőzik Ibn Fadl&nnak (922-ben írt)és Baltinak (934 előtt írt) a besenyőkről szóló leírásai is.

2 Ezek azonban, valamint az eddig ismert többi mohamedán és örmény források is csak a besenyő nevet említik,

3 a kangarok neve nem szerepel bennük. * .Megjeleni: A M Tud. Akad I Oszt Közi. V, 1 4 (1954 ). 243 - 7« 'Köszönettel tartozom LIOKTI LAJOS akadémikusnak, aki volt szíves felhívni figyelmemet arra, hogy a besenyő népnév az eddig ismert forrásokon kívül egy Tunhuanghol származó IX. századi tibeti kéziratban is előfordul, ahol a pefertag alakot találjuk 1 Vö. Acta Orient. Hung. 1 (1951.). 223—5. 3 A besenyő név az eddig idevont orientális, bizánei, magyar, szláv és latin forrásokon (vö.: GOMBOCZ ZOLTÁN: Túrán 1918: 209 -LŐ; MORAVCSIK (İ

YI LA. ByzTure II. 213—4 ; GYÓNI: MÁTYÁS, A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlék'ei 109) kiviil a Kaukázus környéki népek irodalmában isszerejiel. Rdesszai Máté krónikájának örmény fxicinnak- névalakjára márJ. MAHOIART (Komanen 54 5) is utalt. A besenyők azonban gyakran szerepelnek pnf'nmg néven a grúzok legendás őstörténetében is (a Grúz Krónika grúz ós örmény változatában: M. BHOSNKT. Histoire de la Géorgie I. St.-I'bg.. 1849. 66; II. uo., 1851. 14). az oszét Xart-hőei énekekben jiedig bedzírnceg formában (vö. V. 1. AHAEV: H3UK H Mbiui;ieHHe I (19351 66 7. 17 2) tűnik fel neviik. A Yosifonnál (X. század) található héber (ji. f. ,/. n k) névalak egy bizánei anr^irux-változat pontos héber átírása. 246