Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Heftaliták, hunok, avarok, onogurok: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84. sz.), 1-12
10 Világos az is, hogy Theophylaktost az avarok iránt érzett mélységes gyűlölete vitte arra a gondolatra, hogy ily módon még nevüket ia elvitassa. Nem hiteles Theophylaktosnak az az állítása sem, amely szerint a pannóniai avarok a Til folyó menti ogoroktól származnak. Theophyiaktoe Til ménti ogor-jai ugyanis nyilvánvalóan azonosak Menandros (Exc. de leg. 453,,) Atil (Volga) menti ogur-jaival, az onogur-bolgárok szomszédaival. Mármost nem valószínű, hogy az onogur-bolgárok a szomszédos ogurok uarxön törzseit akármilyen távolkeleti néppel összetévesztették volna. Theophylaktos tévedésének alighanem az volt az oka, hogy tudott bizonyos bolgár törzsek nyugati vándorlásáról, s arról is, hogy ezek a törzsek később Pannóniában az avarokhoz csatlakoztak (vö. MORAVCSIK: MNy. XXVI, 95-100, Szent-István Emlék 189 2. jegyz.). Minthogy Theophylaktosnak a pannóniai avarok névváltoztatásáról szóló elbeszélése toposnak bizonyult, nem kételkedhetünk tovább abban, hogy a pannóniai avarok joggal viselték az avar nevet. 5 if mi a két névadó őst (Ovág és Xovwí), valamint az uar és yunni neveket illeti, az eponim hőstől való származtatás elbeszélése szintén történelmi érték nélküli közhely. Maguk a nevek azonban valóban az avarokat jelölték. Ezt Menandros (Exc. de leg. 205 2 5_g) egyik helyéből tudjuk, ahol arról van szó, hogy a türk kagán, illetőleg minden valószínűség szerint szogd tolmácsa, uar/ön-nak nevezi azt a népet, amelyet Bizáncban avar nak hívnak. Ezek szerint, bár az avar és az uar nevek közötti esetleges összefüggést pontosabban nem tudjuk meghatározni, nem vonhatjuk kétségbe azt a tényt, hogy az európai avarok türk, illetőleg szogd neve az uarxön volt. Az uarxön ^ *uar—xytm azonosítás ellenérve lehetne, hogy a türk kagán különbséget tesz a heftaliták és az avarok kötött (Exc. de sent. Ed. BOI8SEVAJN 18; Exc. de leg. 452 2. , 0). Ez az érv azonban elveszti erejét, ha meggondoljuk, hogy a türkök világosan megmondják, hogy ők a városlakó heftalitákra gondolnak, akiket — az értekezésünk elején elmondottak értelmében — teljes joggal különböztetnek meg a keleti, nomád *war—^yón-októl. 6 Ez azonban nem jelenti egyszersmind azt is, hogy a kínai források zsuanzsuanjaiban is avarokat (*uor-okat) kell látnunk [hiszenakínaiak világosan megkülönböztetik a Auo-kat (•uar-okat) a zsuan-zsuanoktólj. Theophylaktos tudott ugyan egyet-mást a belsőázsiai eseményekről, az egyee népek neveit azonban, amint az „ál"-avarok történetéből látjuk, önkényesen felcserélte. — Az avarok és zsuan-zsuanok megkülönböztetése nyelvi szempontból is igén fontos. Az európai avarokat, névanyaguk alapján, NÉMETH GYULA (HonfKial. 103) köztörök nyelvűnek mondotta. PELLIOT, aki szintén elfogadta az avar ~ zsuan-zsuan azonosítást, ismételten annak a nézetének adott kifejezést, hogy az avarok mongol nyelvűek voltak (utoljára: Notes sur l'histoire de la Horde d'Or 232 1. jegyz.; vö. azonban LIGETI: Acta Orient. Hung. I, 149). — A kínaiak szerint a kao-os'ök közül kiváló *uarok nyelve sem a kao-cs'ökével, sem pedi^ a zsuan-zsuanokéval nem egyezett. — A xyönok nyelvéből eddig csak iráni eredetű tulajdonneveket ismerünk (vö. GHIRSHMAN i. m. 66 — 7; vö. még a moszuli qadis Q.d.r személy- ós T .é.m.q.t csillagneveket). Elhamarkodott volna azonban ezeknek a tulajdonneveknek az alapján a xyönokban GkiRSHMANnal irániakat keresnünk. A „heftalita" iratok megfejtése után talán majd világosabban látunk ezekben a kérdésekben. [A heftaliták nyelvének kérdéséről vö. még 8TEN KONOW: i. h. 77—82; A. <T> p e ií M a H : YieHbie 3aimcKH JleHHHrpaflCKuro YHiiBCpcHTeTa. CepHH BocTOKOBOfliecKHX Hayn. Bbin. 3. Jlrpj., 1952. 123—35 ] — A hiung-nuk nyelvét illetőleg vö. LIQETI: i. h. 142 — 5. 244
