Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Új adat a besenyők történetéhez: Magyar Nyelv XLVI (1950), 361-2
:tıii I j adat a besenyők történetéhez, A l>eseiiyőkre vonatkozó, eddig ismert legrégibb adatot egy 851) 870 tájáról származó mohamedán forrásban találjuk. Ebben az időben a besenyők még az Urál folvó vidékén levő liazájukban éltek (elhelyezkedésükre vonatkozólag MNv. XLV, 292. térkép). Egy részük innen a kazárok és az oguzok együttes támadása elől 889-ben nyugatra menekült. Ez a besenyő csoport űzte el a magyarságot levediai hazájából. A többi törzs (a ..szegény" besenyők) az Urál folyé> vidékén maradt. Itt találkozott velük Ibn Paulán, 922 tavaszán, amint úti jelentésének nemrég ismertté lett hosszabb változatából kitűnik. Sokkal korábbi időbe visz vissza bennünket az az adat, amelyre X. l'ioi'LEVSZKAJÁnak, a szír források kitűnő szovjet szakértőjének egyik újabb értekezése nyomán lettem figyelmessé (Mar Aba I: Szovjetszkoje Vosztokovedenic V. 1948.). Ebben az értekezésében PIGULKVSZKA.IA Mara Aha alakját rajzolja meg, aki a VI. század előázsiai (perzsa-szír-görög) szinkretizmusának egyik jellegzetes képviselője. Mara Aha perzsa származású és eredetileg zoroasztriánus. A középperzsa irodalomban való jártassága közismert volt. Kereszténnyé létele után kiváló görög műveltségre tett szert. Munkáit azonban az akkori kereszténység másik nagy irodalmi nyelvén: szírül írta. Kevéssel halála-(002. február 29.) után készült, szír nyelvű életrajza eddig is ismert volt (Histoire de Mar Jabaluhu, de trois autres patriarches. Textes syriaqnes, ed. Bedjan. Paris, 1905.). Ez a kortárs tollával,megírt, naplószerűen pontos feljegyzés. A benne foglalt és csak részben felhasznált adatok P IGI LEVS7. K A.IA szerint 230
