Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28

:tıii „kaukázusi" praefixumként való magyarázata, MARKWART más írásaiban is előfordul. A „magyar" értelemben használt bizánci Tovqxoi név ugyanis MARKWART szerint szintén nem a türköknek a magyarokra átvitt neve, hanem a herodotosi 'IvQxai népnévnek a kaukázusi (alán) közvetítéssel Bizáncba eljutott alakja, amelyben a t- praefixum „valamelyik" kaukázusi vagy finn ugor nyelvből származik.

1

1 Felesleges volna ezekkel a szokatlanul merész és erőltetett magyarázatokkal behatóan foglalkoznunk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a feto/-névnek ez az etimológiája O. VVESENDŐNK egy értekezésén

12 kívül úgy látszik sehol sem talált visszhangra. 2. Ami a t'etal névnek az örmény forrásokban való használatát illeti, valóban nem kétes, hogy a t'etal az esetek egy részében az Irán keleti szomszédságában lakó heftalitákat jelöli. Az utóbbiak két nagy törzscsoportja közül az egyik, a xyön 350 táján vonult Délnyugat-Szibériából Hyrkániába, a Kaspi-tó délkeleti kiszögellésének vidékére, a másik, az uar, pedig 450 táján az Altájból Észak-Afganisztánba. Amint számos keleti és nyugati forrásból tudjuk, az uar-xyönok a heftalita nemzetség vezetése alatt 450 és 558 között hatalmas birodalmat alapítottak, amely Irán egész keleti szomszédságát és Belső-Ázsia nagy területeit megszállva tartotta. A heftaliták birodalmának keleti központja Baktriában volt, ahol az uarok a kúsánok leverése után vetették meg lábukat. 558-ban a perzsák és Belső-Ázsia új urai, a türkök szövetkeztek a heftaliták ellen. A keletről és nyugatról jövő támadásnak a heftaliták nem tudtak ellenállni. Egy részük, a nyugaton avar (uarrhnnita) néven ismert töredék Európába menekült, más részük Irán keleti szomszédságában maradt, és türk fennhatóság alá került. A türkök fennhatósága alatt tehát továbbra is megmaradtak a régi kúsán területeken uralkodó heftalita fejedelemségek, amelyekről 630 táján a szemtanú Hiüan Tsang kínai buddhista zarándok is beszámol, s amelyekkel néhány évtizeddel később még a Tokbarisztánba törő arab csapatok is harcoltak.

1

3 Ha ezeket a történeti adatokat figyelembe vesszük, a legvalószínűbbnek azt kell tartanunk, hogy a t'etal név 'heftalita' értelemben való használata a heftaliták tokharisztáni uralmának az idejéből, tehát az 558. évet megelőző korokból származik. Ez tűnik ki azokból a legendákkal átszőtt elbeszélésekből is, amelyek Világosító Gergelynek, Örményország apostolának az életét mondják el, 8 amelyeknek egyes változatai a t'etal nevet a heftal szinonimájaként használják. Ezek az elbeszélések Világosító Gergely családját a pártlnis 1

1 Streifzüge, 5ti. 1

1 Caucasica I (1024), 72. 1

3 A heftalita birodalom kialakulásáról vö. a Magyar Nyelv L (1954). 142 151 lapjain közölt értekezésemet. A/. ott elmondottakhoz csak annyit fűzök hozzá, hogy a GHIRSHMAN fent idézett művében közölt érmefeliralok tanúsága szerint a heftalita nemzetség már az uar vándorlást (kb. 450) megelőzőleg is szerv pelt s így a xyönok közül kellet t kikerülnie. 191