Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
:tıii fennhatósága alatt álltak. Az örmény Moses Kalankatvac'i (ed. Tiflis 160. „ : II l npuj : aki országának második méltóságviselője volt") és a bizánci Theophanes (ed. de Boor 316., : „őevxéggj övxi T ov Xayávov Tfj a£ía") ugyanis egymással szinte teljesen azonos fogalmazási! tudósításaikban jelzik, hogy a kazár kagán a segítségnyújtás idején a második rangot viselte a nyugati türk birodalomban. 4 Egy másik helyen Moses Kalankatvac'i (ed. Tiflis, 161 g_„) „Észak Királyá"-nak nevezi a tiirk kagánt. Az „Észak Királya" kifejezés a Moses Khorenae'inak tulajdonított Földrajzban is a türk birodalom uralkodójának a cime, akinek országa, T'urkastavk', a Volgától keletre van, tehát nyilvánvalóan azonos a nyugati türk biroda lommal. 5 A legfontosabb idevonatkozó adat azonban Sebeosnál, Herakleios császár örmény életrajzírójánál található, aki a 606. és azt követő esztendők eseményei során (vö. alább 114) szintén ismételten az Oxason túli nyugati türkök urát. jelöli az „Északi vidékek királya" névvel 6. Minthogy Sebéos 661 táján írt, s így nemcsak a nyugati türk birodalom fennállásának, hanem esetleg a 627. éveseményeinek is kortársa volt, nem kétes, hogy szavai itt különös súllyal esnek a latba. Fokozza Sebéos tudósításainak jelentőségét az is, hogy a korai kazár történelemre vonatkozó forrásaink, azokat sem kivéve, amelyek a középperzsa Khvatáy-námakból merítettek, Sebéos után legalább is másfél évszázaddal, tehát a nyugati türk birodalom felbomlását követő időkben keletkeztek, s hogy a bizánci források éppen a minket érdeklő VII. és VIII. századból csak igen hézagosan, későbbi kivonatokban maradtak ránk. Sebéos tudósításainak felhasználását azonban nagymértékben megnehezíti, hogy nála a Kazária felől támadó nomádok nem a kazár, hanem a t'etal néven szerepelnek. Az utóbbi pedig Sobéosnál és néhány más örmény 4 Az idevonatkozó adatokkal behatóan foglalkoztam a .Magyar Nyelv 1954. évi kötetében (XLIX, 319 — 323). Mosos Kalankatvac'i szerint a kazár kagán a nyugati türk uralkodó örököse volt. Az „örökös" (jui^npt^) szó helyett PATKANEAN „iia.MeCTHMK"-ct fordított, s ebben követte M ARKWART (Ung. Jahrb. IX, 100 : „Stellvertretcr" ; magam az idézett helyen „helyettes"-t fordítottam) is. A ..helyettes" azonban az „örökös" helyett pontatlanság, amely onnét adódott, hogy PATKANEAN (MCToptts ArBaH, 331) ismerte Ibn Hauqal-nak és Mas'üdTnak a kazárokról szóló tudósítását. amelyekben arról van szó, hogy a kazár másodkirály, a kagán heg az ügyek intézésében helyei tese (ÍKA-U.:^) volt a főkirálynak. 4 Vö. P^eudo-Moses Khorenae'i ,,Földrajz"-ának rövid változatát (ed. J. S AINTM ARTIN , II, 356) ós a hosszabb változatban ugyanazt a leírást (ed. SOUKRY, 27 ; vö. még MARKWART, Streifzüge, 58—9). — A korai örmény ország i arab hódítások krónikása, Levond (VIII. sz. vége) szintén használja az „Észak uralkodója" kifejezést (ed. Ezeanc', 132 : uipfuijb QtL-ufiunj), Nála azonban „Észak uralkodója" már a kazár kagánnal azonos. Ez a szóhasználat Levond korában teljesen indokolt volt. 760 táján ugyanis végleg összeomlott a nyugati türk birodalom, s így a kazár kagán akkor már joggal kaphatta az „Észak uralkodója" nevet. Ugyancsak előfordul az „Észak királya, a kagán" kifejezés Moses Khorenae'i, Sebéos és a régibb örmény források alapján Michael Syrus örmény fordítójánál is (ed. Jerusalem, 1870, 315, 1 0 : ffunfjuuipl {JiLufiunj fuuışujL), „Észak királya" és a kazár uralkodó között azonban már nála sines különbség : Herakleios szerinle „Észak királyá"-nak ajánlja fel lánya, Eudokia kezét. 6 Vö. MARKWART, Streifzüge 58. 189
