Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
:tıii A KORAI KAZÁR TÖRTÉNELEM FORRÁSAINAK KRITIKÁJÁHOZ A korai kazár történelem forrásainak megítélése körül, ismételt erőfeszítések ellenére, még mindig igen nagy nehézségek mutatkoznak. A nehézségek fő oka — s ez ma már egyre világosabb — a soknyelvű forrásanyag filológiai feldolgozásának elégtelenségében rejlik. A források egy része, így a bizánci feljegyzések és az arab földrajzírók leírásai, jól ismertek és a történeti kutatás számára is hozzáférhetők, más részük azonban, közöttük például a fontos örmény források is, kevéssé ismertek és filológiai feldolgozásuk is csak részben történt meg. 1 Nem kétes tehát, hogy az egyébként meglehetősen nagy számú korai kazár-tudósítás gyümölcsöző kritikai egybevetésére csak a különböző forráscsoportok egyenkénti feldolgozása, a hozzájuk fűződő nyelvi, irodalmi és történeti problémák egyenkénti vizsgálata után kerülhet sor. Ezen a téren még sok a tennivaló, de minden részletkérdés megoldása fontos lépési jelenthet a végső cél felé. A kazár történelem kezdetei mohamedán források szerint jóval a VI. század előtti időkbe, örmény és grúz források szerint pedig a II—III. századba, sőt egyenesen a bibliai időkbe nyúlnak vissza. A kazár történelem legjobb ismerői azonban, közöttük YV. BARTHOLD 2 is, e korábbi adatokat csaknem teljesen figyelmen kívül hagyva a 627. évet tekintik a kazár történelem megdönthetetlen hitelű forrásokból kimutatható kezdetének. Herakleios bizánei császár szövetségesei ugyanis 627-ben a perzsák ellen irányuló hadjárata alkalmával bizánci, örmény, grúz, szír és mohamedán források egybehangzó és egymástól teljesen független tanúsága szerint a kazárok voltak. 3 Nem kétséges azonban az sem, hogy a kazárok e segítségnyújtás idején a nyugati türkök 1 Ezeket u nehézségeket jól illusztrál jıı D. M. DCNLOP legutóbbi munkája (The History of the Jewish Khazars, Princeton 1954, különösen 3 — 34), amelyben a korai kazár történelem szinte minden kérdésére több megoldást is ajánl a szerző. 2 Enzvklopádic des islam, s. v. Kluıznr. 3 \ rö. E. G ERLANI ) : Bvzant. Zeitsehr. Ill (1894), 330-373. Az idevonatkozó örmény tudósításokkal X. II. B AYNES (Byz. Zeitsehr. XXI, 1912. 110 — 128) és M. I. A RTAMONOV fOwepKit apcBHefiujeft MCTopMt* xa3ap. Leningrad 193ti. (»7 — 78) foglalkoztak ; a hadjárat grúz forrásúit legutóbbi'. TOVMANOFF (Le Muséon LX\\ 1952, 199 — 200) tárgyalta : igen sok szír és mohamedán forrást gyűjtött össze idevonat kozólag is KMOSKÓ .MIHÁLY terjedelmes kéziratos munkájában, amelynek részletes ismertetését az Acta Orient. Hung. IV (1954). 19 91. lapjain adtam. 188
