Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Ogurok és türkök Kazáriában: Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből (1981), 53-7

5(1 Cs'u-lo nyugati türk kagán (603—611) nehéz helyzetben veszi át Tardu örökségét. Fél a legerősebb t'ie-lö törzs lázadásától, és hogy megelőzze azt, összegyűjt több mint 100 Szie Yen-t'o vezető embert, s mindannyiukat megöleti. Szerencsétlen tette azonban még nagyobb bonyodalmak forrásává válik. Ettől (605) kezdve teljes erővel folyik a t'ie-lö törzsek általános lázadása. Cs'u-lo szembeszáll a lázadókkai, de súlyos vereséget szenved. Közben a kínaiak a másik nyugati türk részkagánt támogatják ellene, és egyre világosabbá teszik előtte, hogy nem kerülheti el a hódolást. Erre 611-hen került sor, amikor Cs'u-lo menekülni kényszerül, s végül is a kínai hódoltságban húzódik meg. A türkök ellenőrzése ekkor teljesen meglazul a belső-ázsiai országok felett. Elérkezett az idő a kínai gyarmatosításra. A nyugati hódítás és gyarmatosítás terén 607-ben történik a döntő jelentőségű esemény. Ekkor ugyanis Jang-ti (606—617), az új császár, P'ejküt bízza meg a régi és igen élénk kanszui kereskedelmi forgalom ellenőrzésével. P'ej-kü ugyanazt a politikát kívánta folytatni a barbárokkal szemben, mint korábban Cs'ang-szun Seng.ő azonban még következetesebben és szinte teljes gátlástalansággal érvényesítette a megtévesztés és félrevezetés, a megosztás és intrikák politikáját, és nem riadt vissza a fondorlatos politikai gyilkosságok eszközétől sem. Sok tekintetben Machiavelli elődje volt. Végső céljának, a Tariui-medence városállamainak, valamint a nyugati országok meghódításának minden más célkitűzést alárendelt. Ebben annál inkább is meg nem szűnő buzgalommal és odaadással járt el, mert hiszen jól tudta, hogv Jang-ti császár maga is a távoli országok meghódítását tervezi, s így készségesen fedezi hűséges tisztviselője minden cselekedetét. P'ej-kü 607-ben és az azt követő évek során a felderítő munkát tartotta a legfontosabbnak. Kanszuba nagy számmal érkeztek kereskedők és követek, s így bőséges alkalma volt, hogy a nyugati országok képviselőit elbűvölje a szívélyes vendéglátással, amely minden elképzelhető kívánságra tekintettel volt. Ugyanakkor a követek jóindulatának megnyerése után kihallgatta őket, és minden lehetséges tájékoztatást beszerzett tőlük országaik természeti adottságairól, politikai szervezetükről és minden más viszonyukról. így készítette el még ugyanabban az évben (607) Szi jü t'u ki című művét hárotn fejezetben. A mű 44 nyugati ország leírását tartalmazta. Bár P'ej-kü célkitűzése erkölcsi szempontból nem állt erős lábakon, nem kétséges, hogy o munkájával akarva, nem akarva a tudománynak is igen fontos szolgálatot tett — annak ellenére, hogy eredeti formájában a Képek és tudósítások a nyugati országokról nem maradt ránk. Általánosan elfogadott ugyanis jelenleg is az a vélemény hogy az elveszett mű lénvegében azonos a Szuj-dimisztia évkönyveinek a nyugati országokról szóló leírásával. A császár elragadtatással fogadta a mű bemutatását, s még nagyobbra nőttek szemében P'ej-kü érdemei, amikor ugyanabban az esztendőben (607), amikor a Heng-sanon (az öt szent hegy egyike Észak-Kínában) vallásos 181