Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Sarkel: Magyar Nyelv XLVIII (1952), 79-86

:tıii A századforduló után két ellentétes nézet alakult ki a kérdésben. Az egyik szerint a Sarkéi név esuvasos jellegű török nyelvből való. Ezt a nézetet MUNKÁCSI BERNÁT fejtette ki részletesen (Ethn. VI, 372; KSz. I, 217; vö. még KCsA. II, 82). A név két eleme MUNKÁCSI szerint is a csuvas Sur» és kii szavakkal függ össze. MUNKÁCSI tárgyalta a vogul lew ül, kwol szavak eredetének kérdését is és arra az eredményre jutott, hogy ezek a szavak zűrjén és votják megfelelőikkel együtt kaukázusi eredetűek. A másik nézetet GOMBOCZ ZOLTÁN képviselte (BTLW. 200, 1. jegyz.). GOMBOCZ szerint, mivel a kazár nyelv z-török jellegű volt, a Sarkéi nevet sem a csuvasból kell magyaráznunk. A bizánci E- természetesen egy köztörök sar§ szókezdőjét is jelölheti, az pedig, hogy a kii (<*kal) szó csak a csuvasban van meg, „még nem bizonyitja a csuvasok kazár eredetét". GOMBOCZ később sem változtatott nézetén. 1930-i egyetemi előadásaiban ugyanezt a magyarázatot ismételte meg. GOMBOCZ magyarázata nem talált egyhangú helyeslésre. K. SCHÜNEMANN (MARQUART nyomán) újra hangsúlyozta azokat a forrásadatokat, amelyeknek tanúsága szerint a kazárok nyelve a bolgárokéval volt azonos. Ebben az összefüggésben utalt SCHÜNEMANN a Sarkéi név esuvasos jellegére is (UJb. V, 295—6). A esuvasos magyarázatot fogadta el NÉMETH GYULA is 1930-ban (HonfKial. 214). Nevezetes állomás a Sarkéi név megfejtésének történetében P. K. KOKOVCOV szovjet hebraistának 1932-ben megjelent műve.

1 KOKOVCOV a héber nyelvű kazár levelezéshez fűződő forráskritikai, szövegkritikai és nyelvi problémákat vizsgálta és arra az eredményre jutott, hogy a héber levelek ugyan lehetnek hamisítványok, de tekintettel arra, hogy már a XII. században is idézik őket, van bizonyos forrásértékük.

2 A héber Sarkıl tehát azt bizonyítja, hogy a bizánci forma a egy eredeti J-et ír át. A Sarkéi név esuvasos eredetének legfontosabb nyelvi bizonyítékait LIGETI LAJOS (MNy. XXXII, 45) és P. PELLIOT állították össze (i. m. 214—5). LIGETI utalt arra, hogy Konstantinos âangov ócuuriov-ját Theophanes kevxóv olxryia-ja is megerősíti. Minthogy más török nyelvben a Sar- elemnek 'fehér' jelentése nincsen, ez az adat döntő fontosságú az egész kérdés szempontjából. PELLIOT KOKOVCOV nyomán utalt a héber adat szókezdő á-ére,

3 és szintén arra az eredményre jutott, hogy a Sarkéi név egy esuvasos nyelvből (H3Öp. pa6. 367) Sarkéi annyi, mint 'a har-<,k (kazárok) városa (kel)'. A har, qar, qaz tőrzsnév pedig a szal-ber qaz-var archetípusnak felel meg, ugyanúgy, mint a vele összefüggő aar-mat. Másik magyarázata szerint (HaiTap. H jfip. paö. III, 321) a Sarkéi név 'váro3'-t jelent. 1 EBpe»CK0-xa3apCKan nepenHCna B. X. B (Leningrád, 1932.). 1 I. m. XVIII—XIX. ; a hosszabb változat körüli vitát ismsrteti és bírálja TKLEODI ZSIGMOND : Évkönyv, kiadja az Izr. M. Irodalmi Társulat. 1940. 273-4. A KOKOVCOV nyomán utalt a héber adatra Z. V. TOOAN is (Ibn Fadlan 200). 172