Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Sarkel: Magyar Nyelv XLVIII (1952), 79-86

1 77 ségei vannak, a magyar etimológia pedig összeegyeztethetetlen a Sarkéi névnek Petronastól származó 'fehér tanya' fordításával. A Sarkéi név etimológiájával kapcsolatban 1835-ben C. M. FRAEHN vetett fel új és figyelemreméltó gondolatokat.

1 FRAEHN a Sarkéi név mindkét elemét egyetlen török nyelvből, a csuvasból magyarázta. Az első elem szerinte a csuvas Sur» 'fehér', a második pedig a csuvas kii 'ház' szóval azonos. FRAEHN etimológiája 1835-től mindmáig szerepel a Sarkel-kérdés irodalmában. Legfőbb erőssége az, hogy a két csuvas szó jelentése pontosan egyezik Petronas értelmezésével. Ellene szólt legalább is FRAEHN idejében az, hogy a iur9 és a Sarkéi név első eleme hangtanilag nem mutatnak teljes egyezést. Ez a nehézség is megszűnt azonban akkor, amikor a magyar nyelv honfoglaláselőtti jövevényszavainak tanulmányozása során kiderült, hogy a jövevényszavainkat átadó régi csuvasos nyelvben is a volt ott, ahol a mai csuvasban y-t találunk. Időközben egy orosz hebraista, A. HARKAVY fontos új adatot közölt : a héber nyelvű kazár levelek egyikének úgynevezett hosszabb változatában a Sarkil név is előfordul.

2 Szemben a bizánci adattal, amelynek 27-ja egyaránt jelölhet idegen nyelvi s-et vagy á-et, a héber alak sin-Sin-je a X. század táján (sőt már előtte is évszázadokkal)

3 csak egy idegen nyelvi s átirata lehet. Ez az új héber adat döntő lehetett volna a Sarkéi név etimológiája szempontjából. Felhasználását azonban megakadályozta az, hogy az újonnan közölt héber szövegek, különösen a hosszabb változat hitelessége körül heves vita kezdődött, amely csak évtizedek múlva zárult le, illetőleg bizonyos vonatkozásokban még ma is tart. A csuvasos jövevényszavainkkal foglalkozó nyelvészek azonban a héber adat nélkül is a Sarkéi név csuvasos jellege mellett foglaltak állást : legfőbb bizonyítéknak ők is a Sarkéi név Petronas-féle értelmezését tartották. Ez volt HUNFALVY PÁL (MgEthn. 394 — 7) nézete is. A csuvasos magyarázattal szemben foglalt állást VÁMBÉRY ÁRMIN (A magyarok eredete

2, 70, 440), aki a Sarkel-t a köztörök nyelvekből magyarázta. Az első elem szerinte a köztörök sari 'sárga' szó, a másodikat az arabból kölcsönzött qal'a-val hozta kapcsolatba, azonban kissé hozzáigazítva a Sarkéi második tagjához, kiVá-nak írta át. — Más utakon keresték a Sarkéi név etimológiáját MARQUART,

4 BÁLINT GÁBOR

5 és N. MARR

6. 1 Mémoirea de l'Acad. imp. de St. Pétersb. Sér. VI, t. III (1836), 21, 56. jegyz. * Russische Revue VI (187\), 79 — 98 ; vö. KOHN SAMUEL, Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez (Bp., 1881.), 40, 1. jegyz. » K. ABRECHT, Neuhebráisehe Grammatik (München. Í913.), 8. 4 WZKM. XII (1898.), 194, 3. jegyz. Szerinte n két elem: perzsa sahr 'város' és perzsa kala, örmény k'alak' 'vár'. Ez az ötlet már előbb is felmerült V. DE S

T. MARTixnál: Nouv. Anniles des Voyages 1851/1, 165. 5 A honfoglalás revíziója (Kolozsvár, 1901.), 82. A Sarkel-t is az adighéből magyarázza. Jelentése szerinte 'habitaculum lucescens'. A kérdés esetleges adi'ghe vonatkozásaira n ár B. DORN is utalt (Caspia 119). • Csak történeti érdekessége miatt idézzük két magyarázatát: Az egyik szerint 171