Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Egy bolgár-török yiltavar méltóságnév: (A volgai bolgárok és szlávok X. századi kapcsolatainak kérdéséhez): Magyar Nyelv XL (1944), 179-86

144 Az első ilyen magyarázat ASMARINÍÓI származik (Bolgary i öuvasi 62). ö a nevet egy feltett bixtuannal hozza kapcsolatba.

1 Ennek első felében a beg, a második felében a csuvas tuan — tavan 'születésű' rejlenék. Ilyen török nevet azonban egyebünnen nem mutat ki. Részben helyes ezzel Bzemben MARQUART magyarázata (Osteuropáische und Ostasiatische Streifzüge 114—5), aki a b.l.f.wör szóban a török Alp-Al-ütbür méltóságnév megfelelőjét látja. Az Alp-Al-ütbür Moses Kalank a jtvaci'orosz fordításában egy kaukázusi hun fejedelem neveként szerepel. Az orosz fordítás névalakjai: alfilitver, alfilutver, SAHNARAZEAN kiadása szerint Aibiuli-T'vel, Albilu-T'vsl. Mind a két kiadásban vannak egyszerű alp-, illetőleg alb- nélküli alakok is: Ilitver, Ilu-T'vel. Megvan a szó egy összetett nemzetségnévben is ehat'irlit'ber alakban.

2 A lit'ber MARQUART szerint itt is = til-ütbűr. Ide sorozza MARQUART az Ibn Fadlan-féle b.l.t.ıoâr1 is. Ennek eredeti alakj^szerinte albilafwar. Az arab másoló azonban az első szótagot tévesen értelmezte ós az alkezdetet, mint arab névelőt elhagyta. Jegyzetben hozzáfűzi ezekhez MARQUART, hogy az il-utver és lit'ber alakoknak a türk feliratokban szereplő, szerinte ül-ütbür-nek olvasandó szóval való összefüggését a turkológusoknak kell eldönteniök. Nem említi MARQUART, hogy ő a türk "IWr-t egy régebbi magyarázatában (Chronologie 41) űl-tübűr-nek olvasta. MARQUART magyarázata mellett szól első sorban a türk ültübür és a kazár ilutver 6zavak feltűnő hasonlósága. Továbbá az is, hogy a kazár méltóságnevek általábaD türk eredetűek. Elfogadhatatlan azonban az Ibn Fadlan-féle b.l.t.wör szókezdő 6-jének MARQUART szerinti magyarázata, amely még akkor is erőltetett volna, ha a szónak C6ak szókezdő b-s alakját ismernők. Az új kézirat egyik helyén

3 azonban a szó nem ő-vel, hanem y-vel kezdődik. A y és b betűk között az arab írásban csak egy pont különbség van. Ez a $ az Ibn Fadlan új kéziratának budapesti, LIGETI LAJOS birtokában levő fényképmásán is világosan látszik. VALIDI tehát (i. m. 105—7) a y.l

.f.ıcâr alakból indul ki, és azt — nyilván nem függetlenül MARQUART előbb említett jegyzetétől — a türk feliratok ültübür-jével hozza kapcsolatba. Ibn Fadlan adatát csuvas hangtani jelenségekkel magyarázza, ö a türk ültübür1 ül- és tübür részekre bontja. Szerinte az Ibn Fadlan-féle yal-tavar (így olvassa ő a y.l.t.uar írott alakot) ennek pontos megfelelője. A türk ül 'nép' ugyanis a 1 Vi/tyn név előfordul a bolgár fejedelmi listában (vő. MORAVCSIK, Byzantinoturcica II, i96 kk.). 2 MARQUART ezt az adatot „Geschichte des Levond, ed. SAHNARAZEAN 163" után közli; idézi KÖPRÜLÜZADE is az Enzlsl. török fordításában, alp címszó alatt. ' VALIDI arab szövege 3, 7. sor. 151