Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásairól: Magyar Nyelv LXXV (1979), 273-82

273 Hét Iónok (//MÍ/'| alá tartoztak. A leghatalmasahhut közülük <S'ân«-nak hívták, továbbá közülük volt T.x.x.la Utána egy másik következett: H" l.ğ.üdi. majd X.s.nuh> és Lj.s. és X.r(?).'.r.ir.d és ! H.r.h.r.j. Ezek a türkök pedig M napig ostromolták Lârida városát. Allâlı azonban megvédte a mohamedánokat A rabati Biblioteca Real 87. sz. kézirata. 324. lap (alsó rész) Eddig tart a szöveg a kézirat rendelkezésemre bocsátott lapján. A tudósítás azonban CHALMETA fordításából ítélve még folytatódik anélkül, hogy eredeti híjában módomban volna ellenőrizni. Először pár mondatban arról van szó. hogy bárida ostroma 8 napig tartott, míg végül is sikerült visszaverni a támadókat saját táborukba. Fontos a következő ismételt megjegyzés, amely szerint e turkok szűkéhen voltak az élelmiszernek, sőt az abraknak is. így aztán vissza kellett térniük oda. ahonnan jöttek. Ezután egy részlet következik a turkok országáról, amelyet a szerző tudós forrástikból merített, s itt lát célszerűnek előadni. Forrására csak az ..egyes, jól tájékozott emberek" kifejezéssel utal. E leírás szerint a turkok [magyarok] országa a legtávolabbi keleten van. Keleti szomszédaik a besenyők. délről Rómával határosak. Konstantinápoly némileg ferdén, délkeletre van területüktől. Északi szomszédságukban Maráira [Moravia] városa van és a többi Saqáliba [szlávok] országa. Nyugaton a szászok és a frankok vannak tőlük, ezeken a területeken szoktak átvágni Andalúzia irányába, amely nagyon messze van tőlük. Mostani támadásuk alkalmával azonban Lombardián baladtak át, amellyel a turkok 8 napi járóföldre határosak. A Duna mellett laknak és nomádok, mint az araitok. Nincsenek városaik és házaik. Sátrakban élnek szétszórva. 4 Ezután ismét egy részlet következik a turkok andalúziai támadásáról, amely szerint dü-1-hiğğa hónap 19-én [i. sz. 941. szeptember 4-én] Zaragozából követ érkezett Muhainmad ibn Hasimtól, a város urától, 5 türk fogollyal, akiket a fogságban is meghagytak eredeti külsejükben és ruhájukban. A kalifa elé vezették a foglyokat, aki megszemlélte őket. Később megtértek az Iszlámra, és a darabontjai közé kerültek. Ezután, a 331. év muharram havának elsején [i. sz. 942. szeptember 14] megérkezett Jahjá ibn Muhainmad ibn al-Tawíl megszabadulásának híre. Őt válságdíj fizetése fejéhen engedték szabadon a turkok. 33 napi fogvatartás után. Muhammad személyesen 943. január 5-én [C'HALMETAnál a 942. elírás] jelent meg Kordovában a kalifánál. Ezután nem hallatszott semmi az átkozott türkökről, amíg Tortoza kormányzójától hír nem érkezett, hogy a frankok legyőzték őket, amikor áthaladtak területükön, olyannyira, hogy csak néhány türk menekültnek sikerült visszajutni hazájába 132