Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásairól: Magyar Nyelv LXXV (1979), 273-82
277 3. Az Ibn Haıjâıı tudósításába foglalt új adatok közül kiemelkedik elő szőr is jelentőségben a spanyolországi magyar kalandozó hadjárat pontos dátuma. Minthogy a mór terület északi határáról a betörés híre mintegy !<• nap alatt érkezhetett meg Kordoválm. azt kell gondolnunk, hogy a magyarok '•42. június közepe után keltek át a Pireneusokon, Lerida irányába Kronológiai szemjxintból isidig a 942. évi spanyolországi betörés egyetlen számottevő másik forrására, Liiulprand ..Antapodosis"-áriak (ed. GOMBOS. Çatal. II. 1474) allatára voltunk utalva, amely egy 941-es esemény után adja elő a spanyolországi magyar hadjáratra vonatkozó értesüléseit. Liudprand szerint ..hoe in temjRire". tehát az említett 941-es események után valamikor. Hugó. itáliai király súlyos sarcot fizetett a magyaroknak, hogy az országában folyó garázdálkodásuknak véget vessen, majd túszokat vett tőliik. s egy kísérőt adott melléjük, hogy az a mórok területe ellen vezesse őket. Minthogy Liudprand szavaiból arra is következtethetünk, hogy az olaszországi magyar betörés 942 tavaszán történt, semmi akadálya sincs annak, hogy az arab tudósítás és Liiulprand szavai között kronológiai egyezést állapítsunk meg. Egyébként a magyarok átkelése az. olasz Alpokon és a frank területen a szükségesnél hosszabb időt nemigen vehetett igénybe. Az, arab szerző megjegyzi ugyan, hogy a magyarok mindenkit levertek, aki mellett csak elvonultak, de fogalma zása egyáltalán nem mutat arra. mintha a magyarok frank területen kitérőket tettek volna, vagy hosszabb portyákat hajtottak volna végre. Minden valószínűsége megvan tehát annak, hogy mind az olaszországi, mind a spa nvolországi támadás 942-ben volt. Viszont fel kell adnunk W. GIKSKUKECHT immár 100 éves magyarázatát, amely a spanyolországi magyar hadjárat dátumát 943-ban jelölte meg. s amely egészen ezideig nál ink is általános elfogadtatásra talált. Ami a támadás időtartamát illeti, Ibn Haiján tudósításának fent megadott dátumaiból világosan adódik, hogy a magyar támadás valójában inintegv egy hónapig tartott, tehát 942 június végét és július havát vette igénvhe. Ibn Haiján és Liudprand tudósításai más részletekben is igen szerencsésen egészítik ki egymást. A mór szerző nem tud a spanyolországi hadjárat előzményeiről. Liudprand szavaiból viszont kiderül, hogy a magyarok, akik mint a kalandozó hadjáratok idején szinte kivétel nélkül "dei gratia"' uralkodó királyok szövetségeseként vagy az ő megbízásukból hajtották végre egyébként zsákmányolás céljából végrehajtott rabló hadjárataikat, ez eset ben is Itália királyának, tehát egy keresztény uralkodónak a megbízásából cselekedtek. A spanyolországi hadjárat lefolyásának részleteit természetesen sokkal pontosabban ismeri a mór szerző. Kiemelkedő mozzanata tudósításának, hogy a magyarok nagy erőkkel, hét vezér parancsnoksága alatt lámadtak Minthogy tudósitása végeredményben szemtanúk beszámolóira megy vissza, ebben nincs is okunk kételkedni. Az arabok maguk is a magyarokéhoz hasonló lovas taktikával harcoltak, a támadásra azonban felkészületlenek voltak, lgv az történt, ami a magyar kalandozások esetében általában történni szokott: a betörés után a magyarok ..kiterjesztették portyáikat". Ibn Haiján itt jellemző módon ugyanazt a kifejezést (Sannü l-ğârât) használja ti magyar portyákkal kapcsolatban, mint amelyeket az arab történetírók állandóan használnak az arab lovas portyákról szólva. Mint az arab portyázok, a spanyolországi hadjárat magyar résztvevői is több támadó alakulatra bontották lel seregüket, és iparkodtak minél nagyobb területen zsákmányolni, foglyo133
