Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Árpád és Kurszán (Az Árpád-ház megalapításához): (Pais Dezső Emlékünnepség, Zalaegerszeg, 1974): Zalai Tükör 1975/11, 43-58.
44 honfoglaló Gyula vezér egyenesen Attila fiáig vezethette vissza családfáját, s hogy a magyar törzsek népe éppen hun származása miatt látta benne törvényes urát. Ez az elmélet azonban meglehetősen rövid életűnek bizonyult. Bár hasonló nézeteket mások is vallottak, már 1940 táján sokat vesztett hiteléből, az 1950-es években pedig alig maradt kutató, aki továbbra is fenntartás nélkül ragaszkodott volna hozzá. A közelebbi vizsgálatok során ugyanis két igen súlyos érv merült fel ellene. Az egyik az, hogy Gombocz indoklás nélkül tette magáévá azt a régi, már 1921-ben is nyolcvanéves elméletet, amely szerint a bolgárok olyan hunok, akik Attila birodalmának felbomlása után szorultak vissza a Pontus vidékére. Azóta azonban többször is összegyűjtötték a hunok és bolgárok azonosságára vonatkozó összes számba vehető adatot — utoljára V. Besevliev bolgár tudós tette ezt meg négy évvel ezelőtt"' —, és kiderült, hogy a hun—bolgár azonosságot e források alapján meggyőzően bizonyítani nem lehet. Ugyanez érvényes a hun—bolgár azonosság más, módosított változatairól is: az Attila-fiak valóban visszamentek az Al-Duna vidékére. Ott azonban birodalmat már nem alapítottak, hanem maradék népük hamarosan szétszóródott, és ismételt vereségek után a bizánciak szolgálatába került. Egyes töredékeik egyesülhettek ugyan a később odaérkező ogur-bolgárokkal, olyan bizonyítékokkal azonban, amelyek egy új hun—bolgár törzsszövetség kialakulását igazolnák, ebben a pillanatban nem rendelkezünk. Több hitelt nyert krónikáinknak az a tudósítása, hogy az első, még Scythiában megválasztott magyar fejedelem nem — mint Konstatinos császár mondja — Árpád, hanem annak édesapja, Álmos volt, bár az új hazát, Attila jogos örökét már a krónikák szerint is Árpád foglalta el, akit egyes krónikák szerint a határon, mások szerint Hungváron, ismét mások szerint Erdélyben választottak meg fejedelemnek. Sokan gondoltak arra, közöttük olyan kutatók is, mint Deér József®, hogy az első fejedelemség kérdésében a krónikái magyar hagyomány mégis hitelesebb lehet, mint Konstatinos császár feljegyzései, s az egyes krónikaváltozatok között mutatkozó eltérések magyarázása sem látszott leküzdhetetlen feladatnak. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban nem erősítették meg az Álmos első fejedelemségéről szóló elméletet. A vitában ugyanis egyre nagyobb nyomatékkal érvényesült egy harmadik forráscsoport, a honfoglalás előtti magyarokra vonatkozó mohamedán források tanúsága. Vessük össze röviden a császár tudósításának, valamint az arab feljegyzéseknek 7 a magyarokra vonatkozó egyes részleteit (parafrázisban): 5 A us der Geschichte der Protobulgaren: Etudes Balkaniques 6: 39—56. • Száz. 1947. 13—4. 7 Vö. fordításomat: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy Gy. Budapest, 1958. 51—9. 115
