Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Gardîzî „török" fejezetének magyarázatához (Álmos nevének származtatásaihoz): Magyar Nyelv LXVIII (1972), 138-45

144 irányítja figyelmünket az Álmos névnek arra a másik lehetséges magyarázatára, amelyet GOMBOCZ, MELICH előbb említett magyarázatával egy időben (1914.) előbb ötletszerűen (EtSz. i. h.), majd rövid idővel később határozott formában (MNy. X, 242 3, XI, 146 7), vetett fel. E magyarázat szerint az Álmos török eredetű név, s török eredetije, az Alm'iS a török ni 'venni' igének a -miti igenév-képzővel ellátott 'vétel' jelentésű alakja. A török származtatás mellett GOMBOCZ KUUN GÉZA (Rel. 209) és MARQVART (Streifzüge 25) nyomán egy igen fontos történeti érvre is hivatkozott: ugyanezt az Alm'iS nevet viselte Ibn Fadlân és Ibn Rusta szerint i. sz. 920 táján a mi Álmosunk feltehetőleg fiatalabb kortársa, az akkori bolgár fejedelem is. E magyarázat felvetése után kevéssel GOMBOCZ igen súlyos újabb bizonyítékot talált magyarázata mellett HouTSMAnak az „Ein türkisch-arabisches Glossar"-jában (Leiden. 1804.). amelyből GOMBOCZ megismerkedett a török személynevek bizonyos típusaival, közöttük azzal a csoporttal is, amelyet a -miti ~ -miti igenévképzővel képzett nevek alkotnak. GOMBOCZ most már végleg megbizonyosodott a török származtatás helyességéről, s azon legfeljebb csak annyi változtatni valót talált, hogy HOUTSMA mintegy húsz példáia alapján pontosabbnak látta az Alm'iS név passzív jelentésű igenevként való értelmezését, s így a 'vétel' helyett most már a 'vett' jelentést tartotta valószínűbbnek, anélkül azonban, hogy megkísérelte volna a 'Vett' név mögött rejlő képzetek magyarázatát. Az Alm'iS > Álmos magyarázat mellett GOMBOCZ a későbbiekben (Revue dee Etudes Hongroises VI [1928.], 84 5) is kitartott. Bizonyos nehézségek azonban ezzel a magyarázattal kapcsolatban is jelentkeztek. Így elsősorban az, hogy az Alm'iS > Álmos származtatás hangtanilag kifogástalan ugyan (vö. a török magyar arú/ > *áruk > árok átvételt), sőt török alapon ez az egyetlen lehetséges magyarázat (LIGETI: MNy. XXII, 81), a magyar Almus forma mellett azonban már 950 táján ott volt a bizánci formában feljegyzett Almucs változat is, amely viszont török ala/ton aligha magyarázható. Ezt a nehézséget is eloszlatta azonban NÉMETH GYULÁnak a MELICH fent emiitett ötlete alapján adott, meggyőző magyarázata. K szerint a magyarba átvett török Alm'iS név magyar Almus formája egybeesett finnugor eredetű álom (illetőleg almu) szavunk -s képzős almus alakjával, amelyben időnként az s szokásos párja, a cs is jelentkezett (HonfKial. 281—3). A magam részéről tehát egyetértek ugyan azzal az óvatos megfogalmazással, amely szerint az Almus név származtatása nem sorolható a végérvényesen lezárt kérdések közé (hasonlóan, 1926-ban, LIGETI: MNy.: i. h.), vagy — hogy az Álmos török származtatásának lehetőségét nem tagadva a magyar levezetést is lehetségesnek kell tartanunk (sőt NÉMETH: i. h. és 1'AIS: SRH. I, 38. 8. jegyz.

1 szerint a magyar levezetést kell

1 előnyben részesítenünk), mégis azt gondolom, hogy helyesebb az Álmos eredetét a törökben keresnünk. Emesü, ha nem is az Anonvmusnál leírt álomtól indíttatva, hanem esetleg egy másik álom miatt, valóban adhatott gyermekének egy "..Álmocska "-féle nevet. Ez azonban elég furcsa volna mint egy meglett fejedelmi személynek a neve. Számomra sokkal elfogadhatóbbnak látszik, hogv itt egy török eredetű névről, illetőleg annak részben megmagyarosított formájáról van szó. F mellett szólnak a történeti körülmények is. Alm'iS, a bolgárok uralkodója, aki Ibn Fadlân szerint a kazároknak hódolt, ugyanolyan szoros kapcsolatban volt a 1 „Attamen multo propius ad veritatem esse derivatio An.-i videtur " (

I h ) - P.D. 111