Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Gardîzî „török" fejezetének magyarázatához (Álmos nevének származtatásaihoz): Magyar Nyelv LXVIII (1972), 138-45

.131 török méltóság viselők voltuk, akik egv másik nép leigázásával és országa elfoglalásával szerezték meg maguknak a 'nép-hódítás, nép-hódító' tiszteleti jelzőt. Klőíordul az Hal m:.s tiszteleti név az Oguz-hősi énekekben is (V. V. BARTOL'D. Kniga moego deda Korkuta 74; vő. 230 és 274: V. M. ZSIRMUNSZK1J és A. N. KOSONDV megjegyzéseit). Az ll-ulm'it ezek szerint a török uralkodók és vezérek tiszteleti neveinek abba a kategóriájába tartozik, mint az El-lerit. amelyet Qutluy El-teris kugán, a szétszórt és a kínaiaknak hódoló keleti türk törzsek felszabadítója, a törzsek összegyűjtése és függetlenségük kivívása után, i. sz. 083-ban vett fel. Hasonló okokból kapta az 11 almit tiszteleti jelzőt az a karluk jabgu is, aki Gardizi elbeszélése szerint legyőzte a nyugati türköket és elfoglalta területüket, majd az új ország első uralkodója lett. 11-ahniS Sangun történeti szerepét nem ismerjük, de a 'Nép-hódító' jelzőt ő is ilyen események során kaphatta. 7. Az 11-ahn'iS Jab(pt méltóságnév tanulságos az Álmos magyar fejedelmi név szempontjából is. Az utóbbi, Árpád atyjának neve, Bíborbanszületett Konsztantinosz császár 950 táján készült feljegyzéseiben (De adm. imp. 38. §.) és Anonymusnál (3. §: Almus, nom.) maradt fenn. A görög forma egy magyar *álmucs alakot (GYÓNI, GörFeljSz. 17), Anonvmusé viszont egy *álmus1 vagy *Almus-t ad vissza. A két forma közötti eltérés, amint arra először MELICH (MNV. X, 152) mutatott rá, nem okoz nehézséget: az *Álmus és az *álmucs(i) formák kifogástalanul magyarázhatók magyar -« ~ -cs (illetőleg MELICH szerint -si -esi) kiesinyítő-becéző képzővel ellátott formaként. Ez a magyarázat természetesen akkor sem vesztené el érvényét, ha Anonymust követve az Âlmus ~ álmucs(i) alakokat az álom szó régi álmu formájából származtatnék mint nomen possessoris vagy kicsinyítő képzős származékokat. Az Anonymustol, illetőleg MELlCHtől felvetett származtatás ellen kifogás újabban sem merült fel. Bizonyos tárgyi nehézségek azonban mégis határozottan az ellen a magyarázat eilen szólnak. így elsősorban figyelembe kell vennünk, hog\ az etimológiának alapja és legfőbb bizonyítéka, Anonymus elbeszélése Almos születéséről és Emesü turul-madaras álmáról, aligha tekinthető a valóságban is megtörtént álom hiteles elbeszélésének. Hiszen Ál mos. ha egyáltalán volt is fejedelem, később kapta fejedelemségét, mint az Almos nevet, s így Emesii álma. bár híven tükrözi a magyarok ősi hitét a dinasztiaalapító természetfeletti származásáról, nem hitelesebb történeti forrás, mint a dinasztia-alapítók csodálatos születéséről és jövendő nagyságáról szóló vaticinatio ex eventu-k végeláthatatlan sora. Kérdéses egyáltalán az is, hogv Anonymusszal egyetértve Álmosban kell-e látnunk az első magyar választott fejedelmet A Bíborbanszületett császár sokkal régibb elbeszélése ugyanis, amely valószínűleg szintén Árpád-házi fejedelmi személyek tudósítására megy vissza. nem Álmost, hanem Árpádot teszi meg az első magyar fejedelemnek. A magam részéről tehát igen fontosnak találom PAIS DEZSŐ (MAn. 1' 2. 103; SBI1. I, 40, n. 3: részben JAKUBOVICH gondolatainak felhasználásával. vő. Klcbelsberg-Emlék. 212) fejtegetéseit, amelyek szerint Anonymusnak meglehetett az oka arra, hogv politikai célzatossággal igazolja az uralkodáshoz való jogot a megvakított Álmos herceg ága: 11. Béla és leszármazottul számára. Mindez nézetem szerint világosan amellett szól, hogy Anonymus magyarázata (Álmos álom) nem más, mint politikai körülményektől is sugalmazott népetimológia (vő. GOMBOCZ, EtSz. I, 79), másfelől nyomatékosan rá110