Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Megjegyzések a honfoglalás előtti magyar királyság intézményéhez: A magyar nyelv története és rendszere, szerk. Imre S., Szathmári I., (Nyelvtud. Ért., 58. sz„ 1967), 83-7

.131 Megjegyzések a honfoglalás előtti magyar királyság intézményéhez A hon foglalás kori magyar királyság intézménye az elmúlt másfél évtized folyamán a közérdeklődés előterébe került. Az érdeklődés megnövekedését nem annyira új adatok feltűnése, mint inkább az okozta, hogy a magyar őstörténet klasszikus forrásainak, így főként a Bíborbanszületett Konstantin császár magyar fejezeteinek, továbbá Anonymus gestájának az Árpádra és Almosra, valamint a honfoglalás eseményeire vonatkozó tudósításairól, illetékesek tollából is, eddig talán még soha nem tapasztalt mértékben merész és egyben romantikus feltevések láttak napvilágot, amelyek a sajtón, rádión és részben a tankönyveken keresztül is hamarosan közismertté váltak. A honfoglalás forrásainak megítélésében támadt bizonytalanságot tükrözi azonban a legilletékesebb állásfoglalás, MORAVCSIK GYULA Londonban, 1962-ben kiadott Konstantinos-kommentárja is. Ez a nagyjelentőségű mű a ,,De Administrando Imperio"-nak a MORAVCSIK GYULÁtól készített szövegkritikai kiadósához (Budapest, 1949.) csatlakozó második, kommentárkötetként, több szakember közreműködésével, R. J. H. JENKINS kiadósában jelent meg. MORAVCSIK szerint egyelőre távol vagyunk a ,,De Administrando Imperio" 38. fejezetéhez fűződő kérdések kielégítő megoldásától. Ennek szerinte legfőbb oka az, hogy Konstantin császár feljegyzései ellentétben vannak azokkal a leírósokkal, amelyeket a mohamedán írók közölnek a honfoglalás előtti magyarságról. MORAVCSIK felsorolja az ellentét megmagyarázására irányuló feltevéseket, s bár maga nem foglal határozottan állást a kérdésben, 94