Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Oszmán apósa Anonymusnál?: Magyar Nyelv LV (1959), 519
.131 Oszmán apósa Anonyrausnál? Anonymus 3. szerint Ügek vagy Ügyek Emesüt, * Eunedubelianus lányát: ,,1'ilium Euneduheliani" vette feleségül. Emesü azután a turul-mondában megjelölt módon lett Álmos anyjává. XIV. századi krónikáink szerint u hunok és magyarok ősanyja Enech volt, akinek fiai, Hunor és Magor Dula alán fejedelem két lányát is elrabolták Delar fiainuk gyermekeivel együtt, a hunok és magyarok pedig e mondu szerint női ágon ugyanúgy Encch, illetőleg Dula és Belar leszármazottai, mint Almos és uz. Árpádok Anonymus szerint Eunedubelianus-éi: GYÖRFFY GYÖRGY (Krónikáink és u mugyar őstörténet 11—7) ezen az alapon világosnak tartju, hogy Anonymus a XIV. századi krónikák XIII. századi eredetijének szerzőjéhez hasonlóan szintén megtalálta a XI. századi Gcstábun a Dula lányairól szóló hiteles magyar ősmondát, de megbotránkozva a nőrablás motívumán, az Enech, Dula és Belar nevekből Eunedubelianus nevét szerkesztette össze, akit uzután az Árpádok ősévé tett meg. Igaz, hogy Anonymus Eunedubelianus-a Eunodbilia formában (vö. P AIS : SRH. I, 38, 3. jegyz.) és a hozzáfűződő monda más összefüggésben a krónikákban is megvan, ez azonban GYÖRFFY (i. m. 43) szerint csak annyit jelent, hogy a XIII. százudi krónikaíró a XI. századi Gestán kívül Anonymus Gestáját is használta. (A krónikák és Anonymus eredetmondáinak közös eredetéről vö. már SEBESTYÉN GYULA, A magyar honfoglalás mondái II, 60—80). Ezek a feltevések uzonbun — úgy látszik — ÜYÖRFFYt magát nem nyugtatták meg teljesen, mert legutóbb (Száz. 1958: 569—70) annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Eunedubelianus név a régi oguz eredetmondával (umelyről vö. SEBESTYÉN: i. h.) is összefügg. Az oguz eredetű Oszmán ház megalapítójának, a XIV. század elején meghalt Oszmánnuk a mohamedán apósa ugyanis a XV —XVI. százudi török történetíróknál fennmumdt liugyomány szerint az Edebali nevet viselte, amely GYÖRFFY szerint szintén nyilvánvalóun összefügg az * Eunedubelianus névvel, különösen, lia GYÖKFFYvel együtt feltesszük, hogy Edebali leányának ó-oguz nyelven *Áwin-Edebalinir) 'Edebali magzatja' (GYÖRFFY szerint) volt u neve. A feltett Áwin elein ugyanis még közelebb hozná egymáshoz az * Eunedubelianus és az Edebali neveket. Anonymus tehát egyszerre merített volna az oguz és a magyar ősmondából: uz előbbiből a — nem éppen meggyőző módon feltett — *Áwin-Edebaliniri nevet és a turultól való származás motívumát, az utóbbihói pedig az * Áwin-Edebalinir)-gal bizonyára csodálatos véletlen folytán „kitűnően" összekapcsolható Enech, Dula és Belar neveket. A turultól való származás mondája Oszmán történetélten nem fordul ugyan elő, ezt uzonbun GYÖRFFY feltevés-sorozatában pótolja az, hogy Oszmán utyját Er-Toyrul-nuk hívták. Az, hogy Er-Toyrul történeti személyiség volt, nem pedig totemös, GYÖRFFY szerint — úgy látszik — nem zuvaró, mint ahogyan nem zavaró az sem, hogy Er-Tofrulhoz hasonlóan egész sor nála korábban vagy később élt oguz vezér viselte a toyrul vagy más sólyomféle ragadozók totemisztikus képzetek alapján felvett nevét. Mindez — megvallom őszintén — nem teljesen világos előttem, bár még mindig világosabb, mint az, hogy milyen módon ismerte meg Anonymus unnak az Edebalinak a nevét, aki u török történetírók szerint Hzintén nem totem-após volt, hanem a XIII. század közepének történeti szereplője. Oszmán ugyanis a török történetírók szerint 1288-ban volt harminc éves és 1326-ban halt meg. 86
