Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Kündü [NyK XLVIII/1931/, 53.]

Kündü Kündü. E régi magyar méltóságnevet már régebben egybevetették az alt., tel., leb. kündü 'tisztelet, becsülés' szóval, s megjegyezték azt is, hogy e dialektusokban ezenfelül egy kisebb elöljáró címe is. Megvan a szó a mongolban is, vö. Kov., Diet. III, 2568 kk.: kündü 'pesanteur; lourd; difficile, penible; grave, sérieux, respectable', kündüsiyekü 'respecter, estimer', kündütü 'lourd, grave, respectable', kündiilig 'respcctueux; poli, serviable'. Már csak a kender yäqän conjecturája miatt is megemlítjük, hogy IBN MUHANNI mongol szótárában (konstantinápolyi kiadás f. K 1.) is megvan a JÁÍS'' kündü, jelentése JJLÜI 'nehéz'. A büdapesti négy nyelvű kéziratos szótár a mong. kündülel 'tisztelet'-et egybeveti a mandzsu kundu, török kündü szóval (I, 54 r°). A mandzsuból melléje vonhatjuk még: kundule- 'tisztelni', kundan 'tisztelettel teljes'. De mint méltóságnevet is megtaláljuk szinte valamennyi mongol törzsnél. A mongol törzs, tudjuk, 'nyilak'-ra (mo. sumun, haresin s'om) oszlik. A 'nyíl' élén áll a kündü és a janggi. Magam a harcsinoknál és ognutoknál x

umD(

l-t hallottam, a haresin nyelvjárásról készült japán munka, a Mongyol kelen-ü garilcin kelelcikü üges meg kündü-t ír a törzs hivatalnokainak felsorolásában; különben ma már egészen kis tisztség, pontosan megfelel i. kínai p'ai ch'ang katonai rangnak, tehát afféle káplár. Hatáskörének leírásával a Li fan yüan mongol törvénykönyve foglalkozik (T'oung Pao 1930, 178). A mongol kündii-krCú az európai szakirodalomban is olvashatunk, pl. BARANOV, Slovarj mongol'skich terminov I, 92. s. v. Kgndo.