Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Gyarmat és Jenő: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből [Nytud.Ért. XL/1963/, 230-239.]
65 Fő forrásunk azonban ma is RYÖKOV Topografija orenburgakaja (1735.) című műve. (Ez a munka volt különben MIJATEV PÉTER, Adalékok a baskír törzsnevek magyarázatához. Bp., 1931. című értekezésének is a fő forrása.) RUDENKO ezenkívül azonban felhasználta a földmérő bizottságok adatait (1898 ). valamint saját, helyszínen szerzett kiegészítéseit is (1907.).(Vö. RUDENKO i. m. 41—60.) Mindezen adatok alapján készült a mellékelt térkép, melyet — magyarázataival együtt — RUDENKO után közlünk, megtartva a nemzetségeket feltüntető eredeti számozást is. Figyelmet érdemel a térképen a .Jurmaty és a Jenej törzsek perifériális, nyugati elhelyezkedése. 10. Ha helytálló az a feltevés, hogy a baskír Jurmaty és Jenej magyar törzsek nevét őrizte meg, akkor a kot név a honfoglalás előtti magyar nyelvbizonyos hangtani jegyeit tartalmazza, tartalmazza persze a baskír fonetika történeti fejlődésének egynémely sajátságát is. Ami a Jurmaty-t illeti, NÉMETH GYULA (HonfKial. 309) már helyesen rámutatott arra, hogy a baskír szókezdő j < yy < j baskír sajátság, tudniillik idegen /-bői a baskírban / lesz (vö.: N. K. DMITRIEV, Étude sur la phonétique bachkire: Journ. As. 1927. I, 241 — 2 és Basqort telene grammatikahy [Ufa, 1950.] 34 — 5; RÄSÄNEN , Lautgeschichte 186). Közismert baskír fonetikai sajátság az u <o is (vö.: NÉMETH i. m.; DMITRIEV: Journ. As. 1927. 1, 216—7 és Baáqort t. gr. 15; RÄSÄNEN i. m. 86). Viszont magyar hangtani sajátság a szóvégi veláris t, akár valóságos, akár másodlagos tővéghangzóról van szó. Feltűnő magyar hangtani sajátság az első szótagbeli o, ha csakugyan u az eredeti magánhangzó. A Jenő szókezdő /-je baskír szempontból nem jelent problémát; ez a magyar szókezdő eredeti alakjában őrződött meg a baskírban. A szóvégi ej korábbi magyar üy < ük-bő\ fejlődött, ugyanúgy mint az őstörök iig-hCA a baskír áj (vö. RÄSÄNEN , Lautgesehichte 118). 11. Összefoglalva a mondottakat megállapíthatjuk, hogy a baskíriai magyar törzsnevek, a Gyarmat és a Jenő aránylag kései eredetről vallanak. Ebben a tekintetben félreérthetetlen a Jenő tanúságtétele, amelv a csuvasos jellegű szavaink és neveink az-nyelvjárásból származó, legfiatalabb rétegére látszik utalni. De ebben az értelemben vall a Gyarmat törzs neve is, nem ugyan a baskírföldi, hanem a honfoglaló hét törzs kötelékébe tartozó: a Kiirt-Gyurma t név, pontosabban a Gyarmat-n ak a Kürt törzzsel való egyesítése nyilvánvaló módon a Gyarmat törzs létszámának komoly megcsappanásával magyarázható. ami csak a baskíriai Jurmaty-rénz\eg kiválásával következhetett be. A kettős törzsnév ideiglenességet tükröz, és aránylag friss emlékű eseményre utal. De ezenkívül figyelembe kell vennünk azt is, hogv a honfoglaló magyar törzsek szervezeti felépítésében komolv szerepe volt a kazároktól nyert tanácsoknak Végül, de nem utolsósorban Julianus az új hazában élő hagyomány szaván indult el a baskíriai magyar töredékek felkutatására; megtalálta őket. és magyar nyelven beszélni tudott veliik. Mindezeket a tényeket nehéz — ha ugyan nem lehetetlen megérteni és megmagyarázni, ha elfogadjuk azt az eddigi feltevést, amely szerint a baskíriai magyar töredék a VIT. században vonult délről északra, a kaukázusi részekről Baskíria földjére. Kellé! mérlegelés után magam inkább úgy gondolnám, hogv a nyugatra induló magyar törzsek elválása a keleten maradi) töredékektől nem igen teheté) korábbra, mint a IX. század első harmada.
