Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Gyarmat és Jenő: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből [Nytud.Ért. XL/1963/, 230-239.]
57 Hogy a kérdéses baskír törzsnevek megértéséhez közelebb férkőzhessünk, nem árt, ha előbb a megfelelő magyar törzsnevek értelmezését közelebbről szemügyre vesszük. 2. Konstantinos Porphyrogennetos szerint a negyedik honfoglaló törzs összetett nevének második fele yegyárov. NÉMETH (HonfKial. 253—4) szerint ezt a nevet Gyermat(u)-na.k kell olvasni. NÉMETH a régiségből három adatot emel ki: 1153 kör.: Gormot; 1156: Gurmot; 1367: Germath. Ilyen nevű helyekre hivatkozik a következő megyékből: Arad, Bács, Bars, Békés, Esztergom, Győr, Hont, Nógrád, Nyitra, Pest, Somogy, Szatmár, Temes, Vas, Zala. Mindezen adatok alapján megállapítja: ,,E név eredeti alakja tehát Gyormatu." A Gyormatu nevet NÉMETH a törökből eredezteti, s kiindulópontul egy j-török *jormati-na,k megfelelő „bolgár-török" *jormati alakot vesz fel (vö. még: GYÓNI, A magyar nyelv görög feljegyzéses szórvátiyemlékei 70—2; MORAVCSIK, Byzantinoturcica II 2, 169 — 70; PAIS : MNy. XXXVIII, 191; NÉMETH: MNy. XXXV, 65—6). E török név a yor 'elfáraszt, elfárad' ige -mati képzős származéka volna; e képző a türk és ujgur emlékekben gerundialis jelentésben jól ismeretes, de feltehetően volt emellett participialis jelentése is. A magyar Gyormat(u) jelentése tehát ezek alapján nem volna más, mint 'fáradhatatlan'. 3. Ilyen hangalakú és jelentésű szó sem a török régiségből, sem a mai török nyelvek anyagából nem mutatható ki. Feltevése — legalább elvileg — persze nem lehetetlen; a feltevés mérlegeléséhez azonban nem felesleges figyelembe venni a következőket. A) A yor- 'elfáraszt' ('elfárad' jelentése nem igazolható) ige nem tartozik a török szókészlet általánosan ismert és elterjedt elemeihez: nincs meg sem a türkben, sem az ujgurban (THOMSEN, GABAIN, MALOV), sem Kââyarîban, sem a csuvasban, sem a jakutban. Ezzel szemben jól ismerjük az oszmánliból: yor-mak 'tire, fatigue' (HONY, A Turkish —English Dictionary 2 405) 'ermüden (tr.), matt machen, langweilen, belästigen' ( RADL . III, 420); származékai: yorgun 'tired, weary', 'schlaff, müde, ermüdet', yorma 'act of tiring', 'das einmalige Ermüden, Erschöpfen', yorucu 'fatiguing, wearisome', yorulmak 'be tired, tire oneself out in vain', 'müde werden, schlaff machen', yoruS'sich gegenseitig ermüden', yoruS 'eine Art des Ermüdens', yoruSu- 'sich selbst ermüden, entkräften', yoryunluq 1. 'die Mattigkeit, Ermüdung', 2. 'das Ausruhen auf dem Wege'. Egyéb török nyelvekből az oszmánlihoz vonhatjuk a következő adatokat: azerbajdzsáni jormag 'utomljatj, vvbitj iz sil; kifáraszt, kimerít', joryun 'ustalyj, utomlennyj; fáradt, kimerült', joryunlug 'ustalostj, utomlennostj, utomlenie; fáradtság, kimerültség, kifáradás', jorulma 'utomlenie; fáradtság', jorulmag 'ustavatj, utomljatjsja; kifáraszt, elfárad', utoljára, de nem utolsósorban: yorulmadan 'neustanno, bez ustali, neutomimo; szüntelenül, fáradtság nélkül, fáradhatatlanul' ([ SIRÄLIEV—ORUJOV,] Azerbajdzansko-russkij slovarj. Baku, 1951. 105). Ide tartozik még: türkmen yormak 'jadatmak; kifáraszt', jorulmak 'jadamak; kifárad', yorgun 'jadav; fáradt', jorgunlik 'jadavlik; a volgai bolgárokkal együtt, nyelvileg eltörökösödtek, viszont az. őket l>eolvasz.tó török nép tőlük örökölte a baskír nevet. NÉMETH nézetét számos kutató vitatja (D. SINOR, MOLNÁR ERIK stb.) Vö. még ERIK MOLJNAR: Problemv étnogenez.a i drevnej istorii vengerskogo naroda (Studia Historiea 13.). Bp., 1955. 100.
