Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Gyarmat és Jenő: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből [Nytud.Ért. XL/1963/, 230-239.]
58 fáradtság' (M. JA. CHAMZAEV, Türkmen dilinig sözlügi. Aégabat, 1962. 302); krími yorıdt- 'müde machen' (RADL. III, 424); 1 csagatáj yoryun 'schlaff, müde, ermüdet' (RADL. III, 426), 1 'malade, fatigue' (PdC. 524); kumük jormaq 'utomitj; elfáraszt ', joridmaq 'utomitjsja; elfárad', joruluv 'utomlenie; fáradtság'. jorulyan 'utomlennyj; fáradt' (Z. Z. BATMANOV, Russko-kumvkskij slovarj. Moszkva, 1960. 1071). A ma rendelkezésre álló szókészleti anyag alapján azt állapíthatjuk meg, hogv a yor- 'kifáraszt' ige jellegzetesen úz nyelvi szó: megvan az oszmánliban, az azerbajdzsániban, a türkmenben, a krímiben; ebből a csoportból került át más török nyelvekbe, többek közt a csagatájba és a kumükbe. B) A -mat'i képzővel így áll a dolog. Az orkhoni feliratokban valóban előkerült egy -maii, -mäti formáns és annak -matin, -mätin változata. THOMSEN szerint egy olyan gerundiumformansról van szó, amelynek csak tagadó ( ma-, -md) alakja van, más szóval a tagadó -mati(n), -mdti(n)-nel nem áll szemben egy állító -t'i(n), -ti(n) gerundium; ez utóbbi funkcióban a (később adverbium vagy converbum copulativumnak nevezett) -p, illetőleg -pan járatos. E gerundiumformans körül éles vita alakult ki THOMSEN és RADLOFF között, amelyből THOMSEN nézete került ki győztesen, minthogy az ő nézetét végső soron elfogadta maga RADLOFF is (a vitáról 1. J. DENY , Grammaire de la langue turque 945 és THOMSEN, Turcica 10 — 1, jegyzet). A vita voltaképpen két pont körül zajlott. Az egyik az volt, hogy RADLOFF határozottan elutasította azt a THOMSENnek tulajdonított nézetet , amely szerint a -ti (ebben: ölürti) állító gerundialis alak volna szemben a tagadó -mäti-vei; az alaptalanul neki tulajdonított nézetet THOMSEN energikusan elutasította. Érdekes, hogy e végeredményben mindenkitől megtagadott felfogás megjelenik RAMSTEDTnél, a Toüiiquq-felirat egyik passzusának a magyarázatában: tün ud'imati, küntüz olurmati, qizil qanim tökti, qara tärim yügürti, iiig küSig birtim ök 'ohne (meine) Nächte zu schlafen, ohne (meine) Tage zu sitzen, mein rotes Blut vergiessend, meinen schwarzen (= stark triefenden) Schweiss fliessen lassend, gab ich ja meine Hilfe und meine Kräfte'. RAMSTEDT értelmezése szerint a mondatban egyetlen verbum finitum volna (birtim), a többi igei származék mind adverbialis, illetőleg gerundialis alakot képviselne, beleértve a tökti-t és a yügürti-t (vö.: G. J. RAMSTEDT, Zwei uigurİ8che Runeninschriften in der Nord-Mongolei: JSFOu. XXX, 3: 50; RAMSTEDT— GRANÖ— AALTO , Materialien zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei: JSFOu. LX, 7: 60—1). RAMSTEDT nézetét átvette MALOV (Pamjatniki drevnetjurkskoj pisjmennosti 47, 71 — 2). A vita másik pontját a -mat'i(n) elemzése képezte. THOMSEN (az ő nyomán BANG és MELIORANSKIJ) szerint itt egyszerűen egy -t'i(n), -ti(n) gerundiummal van dolgunk, amely a tagadó ige tövéhez (-ma-, -mii-) járul. RADLOFF a -ma-, -mii- értelmezésében egyetért ugyan, de a -t'i(n), -tifn) formansban egy -t igei névszóképzőt és egy -in (-in) instrumentális ragot iát. MELiORANSKUjal szemben RADLOFF nézetét változatlanul lehetségesnek tart1 Itt jegyzem meg, hogy a RADLORRNÄL (III, 426) olvasható yorul- 'müde werden, ermüdet sein, schlaff werden, ermatten' ige mellett a „Kom. (=kun)" jelzet puszta tévedés, alighanem sajtóhiba „Krm ( = krimi)" helyett. A kunban ugyanis csak jorala'(Traume, Omina) deuten' igét ismerünk (K. QKÖNBECH, Komanisches Wörterbuch. Kopenhagen, 1942., 126). A „Krm." javítás mellett szól, hogy ily módon RADL. krm. yorult- alakja mellől nem hiányzik a hozzá szervesen tartozó yorul- sem.
