Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

54 eddig megfejtetlen problémát (pl. a keler népről). Érdekes, bogy mindezen források saját nevünkön emlékeznek meg rólunk (madzsar). A mongol hódítás következtében, annak mindenesetre nagy liberalizmusa mellett, a XIII. és a XIV. század nagv jövés-menések kora: ekkor került Nyugat szárazföldi úton először intenzív érintkezésbe Közép- és Keletázsiával. Egymást érték kisebb-nagyobb vallási, politikai és kereskedelmi követségek, amelyek bántatlanul, sőt biztonságban járhattak a szinte Csendes Óceántól Magyarországig terjedő nagy mongol birodalomban. Mindennek a mongol uralom bukása után századokra vége lett. Julián barát és társai, Rubrouek, Piano Carpini, Marco Polo példáját, mondhatni, százával követték kisebb utazók és misszionáriusok. Ezek az utazók, Julián baráttal az élén, mint erre Cholnoky Jenő rámutatott, a geográfiai felfedezések történetében új korszakot jelentenek: nyomukban összedőlt az antik, ptolemeusi világ. Erről az ekkor feltárt új világról számos egykorú útleírás, úti jelentés maradt ránk. Ez az irodalom magyar szempontból is tartalmaz nem egy igen érdekes feljegyzést, számos inkább kuriózumnak tetsző magyar vonatkozása mellett, mint amilyen pl. az, amikor Rubrouek beszámol arról, hogy Karakorumban egy francia ötvösnél vacsorázott, akinek a felesége magyarországi szerecsen nő volt s aki jól tudott franciául meg kunul, vagy hogy több magyarral találkozott a nagykhán fővárosában, hogy utközben látta Batu sátrait, melyeket a magyar királytól zsákmányolt, stb. Ezek az utazások fedezték fel újra Magna Hungáriát, ahol ebben az időben még élhettek a magyarság Déloroszországban maradt töredékének a leszármazottai. Belőlük kerültek ki azok a magyarok, akik mór 1241 előtt szerepelnek egyéb kaukázusi népekkel együtt a tatárseregben egy mongol forrás szerint. A pápa által küldőit misszionáriusok közt is találunk magyarokat. Az 1338-ban Kínába irányított négy franciskánus egyike, György, magyar volt. Egy pápai követet, Marignollit Középázsiába utaztakor Rómában ellátták levelekkel