Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

51 merkit, kereit, najmán után rákerült a sor a környező idegen népekre is. Hódító seregei elárasztották Északkínát és Középázsiát. A dzsürcsik után rátámadt a karakitajókra, majd Hvárezmre s végül Tangutra. Megint megjelent, szóhoz jutott tehát a nomád, államszervező, hadi kultúra, amelyet először a hsziung-nuk idejében láttunk életre kelni a maga impozáns, félelmetes nagyságában s amely ettől fogva elválaszthatatlan alkotó része lett Középázsia arculatának. Mindenkori fenntartója, mozgatója — mint mondottuk — nemcsak a harc volt, hanem egy másik, nem kevésbbé fontos alkotó eleme is: a szervezetében rejlő rend. A mongolok korának ma legalaposabb ismerője, Pelliot így jellemzi Dzsingisz khán vadnak, vérengzőnek tartott uralmát: „mindenütt, amerre megfordultak a mongolok, erős kézzel rendet teremtettek, elhallgattatták a helyi civódásokat, véget vetettek a rablóvilágnak: egy félszázadon út a mongol béke uralkodott Ázsián." Halála után négy fia közt oszlott meg ez a hatalmas birodalom. Keleteurópa Dzsiicsinak jutott, de korai halála miatt fiának, Batunak kezére került. Középázsia Almalik fővárosával Csagatáj öröksége lett. A voltaképeni Mongólia. Karakorum fővárossal megmaradt névleg az így megosztott birodalomnak még mindig a középpontjának, feje ögödef egyúttal az összes mongolok nagykhánja is volt. Tuluj kapta Távnlkeletet, de ezt az örökséget előbb még meg kellett (legalább részben) hódítani. Egyik utódjának. Kubilájnak teljes mértékben sikerült ez a nehéz feladat: egész Kínát hatalmába kerítette (1280), s mint egy új. mongol dinasztia megalapítója a kínai császári trónra került. A mongol terjeszkedés sikere ennél nem volt kisebb nyugat felé sem. 1256-ban a mongol nagykhán bátyja. Hiilegü leverte az izmaelitákat, 1258-ban a bagdadi kalifátust megdöntve megalapította a mongolok uralmát Perzsiában. A Batu khán népe az Aranyhorda a Volga mellől több mint két századon át tartotta kezében Déloroszországot s uralkodott az oroszokon. Legutolsó hajtásuk a krimi tatár khánság volt. melynek csak a XVIII. században tudtak véget vetni. Középázsiában is. Keleteurópában is csakhamar eltűnt a mongol vezető osztály, beolvadt a túlnyomó török alatt-