Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]
49 vonhatta volna magát az alól a nagy, uniformizáló crcju iráni műveltség és politikai erő hatása alól, amelyet már a Kr. e. IV. századtól kezdve történetileg is pontosan kimutathatunk Európa legkeletibb és Középázsia legnyugatibb részén s amelynek csak a meglehetősen későn kezdődő török népvándorlás vetett teljesen véget. Mindenesetre tudjuk azt, hogy ilyen intenzív, hosszantartó iráni hatás a finn-ugor népek történetében nyelvészeti úton is megfogható. Vannak iráni jövevényszavai a finnugor alapnyelvnek, az ugor alapnyelvnek és kimutattak ilyeneket a magyar nyelv külön életéből is. Ezek az utóbbiak a mai iráni nyelvek közül a Kaukázusban beszélt oszét nyelvhez állnak a legközelebb; ezeknek az oszétoknak és nyelvüknek összefüggése a szkítákkal, az alánokkal (sőt a későbbi jászokkal is) kétségtelen. A kérdés nyelvészeti oldalának vizsgálásában különösen jelentős szerep vár még a szkíta-oszét nyelvtípushoz legközelebb álló iráni nyelvre, a nálunk eddig még figyelembe nem vett szogdra, amely a középázsiai ásatások során került napvilágra. Ennek az új iráni nyelvnek, valamint a hozzá közel álló, ma is élő jagnóbi dialektusnak a tanulmányozása serényen folyik. * A magyarság keleti kapcsolatai, mint említettük, nem értek véget a kereszténység felvételével. Mindössze sorsának egykori osztályosai és ellenfelei most már egy neki idegen, ellenséges világnézet képviselői is. Egy csoportba foglalhatjuk mindazon keleti kapcsolatainkat, amelyek az őstörténet korának befejeződésével kezdődnek, de nem érnek véget a hódoltság megkezdődésével sem, hanem jóidéig azzal párhuzamosan folynak. Szinte valamennyi hulláma Kelet felől érkezik (az oszmán-törökök délről), s középpontjában a mongolok kora áll. Célkitűzésünk itt más, az előbbiektől lényegesen eltérő lesz. Ezek a keleti kapcsolatok már nem adnak olyan összefüggő képet, hogy az teljes egészében tartalmazná a magyar történet egyik korát, mint előbb láthattuk, hanem csakis egy részletet az egyetemes, nyugatra tekintő magyar történetből. Hogy mennyiben befolyásolták, módosították ezek a keleti kapcsolatok további történetünket, azt eldönteni nem lehet feladata a