Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

42 szervesen hat« részévé, amikor a fiatal, alig megalapított buddhizmus Indiából kénytelen volt menekülni. Középázsiúhan termékeny talajra talált az új vallás, rohamosan lejlődött. csakhamar felvirágzott s jóidőre mindent átható -zerephez jutott. Még a nianicheizmust is annyira átszínezte, hogy szinte alig mondhatjuk azonosnak azzal a manicheizmussal. melyet a Földközi-tenger mellékéről ismerünk. A buddhizmus adta az inspirációt egy nagy. már monumentális alkotásokban sem szűkölködő művészetnek, amelynek kezdeteit különben a hellenisztikus és iráni hutások jellemzik a kifejezési formában. A Kr. VII. században újabb civilizációs hullám indult meg Középázsia felé. Ekkor vezették be Tibetbe a buddhizmust, az írást és az írásbeliséget Indiából. Itt Tibetben helyi samanisztikus és középázsiai tantrikus elemek érvényrejutásával a buddhizmusnak újabb formája keletkezett, a lámaizmus. Az új vallásnak, vagy inkább szektának nagy történetformáló ereje lett: Tibetnek később pedig Mongóliának arculatát ez alakította ki. A kínai civilizáció expanzív ereje Középázsia felé nem volt olyan nagy, mint akár az iránié, akár az indiaié. Ezzel szemben tökéletesen elnyelte a közvetlen közelébe kerülő nomádokat. Igaz, hogy ezek a nomád népek viszont nemcsak a kínai ethnikumnak adtak valamelyest új tónust, hanem rányomták sajátos bélyegüket a kínai műveltségre is nem egy esetben. Zenében a fuvola, a művészetek közül a szobrászat, a ruhaviselet, a fegyverzet mindmegannyi idegen hatásról beszél. Általában a bizonyítékok mind súlyosbodó nyomása alatt nem beszélhetünk többé a kínai műveltség izoláltságáról, „kínai fallal való elzártságáról", mint ahogy még egy-két évtizeddel ezelőtt is tették. Az egyetlen, többé-kevésbbé bennszülötteknek nevezhető, török-mongol nomádkultúra egészen sajátságos helyet foglal el Középázsia érintkező civilizációi között. Meglehetősen nagyarányú iráni és kínai befolyás mellett bizonyára kell valamikor majd még bizonyos paleoázsiai alapréteggel is számolnunk benne. De mindezen heterogén elemek felett világosan uralkodik az az alapvető fontosságú réteg, amely a többiektől megkülönbözteti s félreismerhetetlenül jelzi, hogy mindenekelőtt: államszervező, hadi kultúra.