Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

41 tükre, fegyverzetükre, harc-módjukra. Ez a hatás érdekes módon nem állt meg náluk, tie tovább folytatódott Keletre. A kínaiak a Kr. sz. e. Ill—IV. századtól kezdve törökmongól népekkel érintkezésbe kerülve ismerkedtek meg. legalább részben, ezzel a közvetített iráni hatással. így cserélték fel a kínaiak bő ruhájukat nadrággal. így vették át a nomádok övét. csizmáját, rövid kard helyett ők is hosszút használtak, mint ellenfeleik. A kínaiak a török-mongol lovas nomádokkal való érintkezés előtt lovas hadikocsikon vonultak harcba. Azok hatása alatt most már elvetették a nehézkes hadiszekér alkalmazását, s lóra szálltak ők is. Ennek az iráni civilizációnak messze elhatolö útját most részleteiben nem követhetjük, néhány főbb pontját legalább egy szóval érintsük. Iráni eredetű a theriomoi'phikus ábrázolású szkíta-szibériai kisplasztika. Ennek az eddig nem értett ornamentikának szakrális és szociológiai értelmét most kezdi megfejteni Alföldi András, éppen a középázsiai anyag segítségével. Ez a szkíta-szibériai művészet is ugyanazon az úton, (törökmongol fajta népek közvetítésével) jutott Északkínába a Kr. e. II. század körül. Bizonyos, közelebbről is meghatározható korban Középázsiában a kereskedelemnek egy iráni nyelv, a szogd volt a ..lingua franca"-ja. A buddhizmus első idegen proselyíái irániak voltak: az ríj vallást ezek közvetítették eleinte Kelet felé is. Buddhista művek első kínai fordításait irániak (indoszkiták. pártolok, szogdok) készítették. Az iránias befolyástól áthatott graeeobuddhista művészetet az indoszkiták terjesztették tovább a kínai Turkesztánban. Ma már meglehetősen világosan tudjuk követni az iráni köntösben terjeszkedő mazdeizmus és manicheizmus útját és hutását. A középázsiai íráskultúra egyik legfontosabb ága iráni forrásból táplálkozott. A szogd (és talán eftalita) írásból való a türk rovásírás, és annak egy későbbi formájából az ágynevezett ujgur írás: ez utóbbinak a változata a ma is élő mongol és mandzsu írás. Az iráninál jóval később kezdődött az indiai civilizációskor hatása Középázsiában. Rendszeresen ez a műveltség csak akkor lett e sajátságos középázsiai civilizációs gyűjtőmedence