Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

40 nélkül, s a főnehézség nem mindig az volt, hogy a különböző 1 urasok más-más néven emlékezlek meg esetleg ugyanarról a népről, törzsről vagy személyről. A mult század végén a források köre kezdett tágulni s az űj emlékek rohamosan vitték előre Középázsia történeti ismeretét. A türk rovásírásos emlékek megfejtése nemcsak egy ismeretlen írást és ismeretlen nyelvet fedett fel. hanem fontos történeti eseményeket is új oldalról világított me.!'. Sorra követték újabb inskripciók. újabb papyrusok eddig nem ismert írással, rég elfeledett nyelveken. És ezeknek az új nyelveknek, felfedezett írásoknak csakhamar lehetetlen volt át nem érezni igazi jelentőségét: biztosították rég eltűnt népeknek, hogy úgy mondjuk, a személyazonosságát. Az írásos emlékek bizonysága rövidesen kiegészült tárgyi emlékekkel is. A kínai annalesek sokszor annyira terjedelmes, de tárgyi alátámasztás híján eddig valahogy oly vértelen, élettelen tudósításai egyszerre megelevenedtek, érthetetlennek látszó rejtélyek egy csapásra megoldódtak. Középázsia a perifériákkal együtt, tehát a Kína, India, Perzsia, Európa, Északszibéria és Mandzsúria közt elterülő földdarab (a német Hochasien, a francia Haute Asie) földrajzilag távolról sem mondható egységnek, de még csak azt sem mondhatjuk, hogy önálló, nagy civilizációt tudott volna teremteni. Mégis lehetetlen itt meg nem látnunk egy kezdettől fogva jelentkező, egyetemesen átfogó, kiválasztó nagy erő megnyilvánulását. Ezen a hatalmas földterületen népek és műveltségek kerültek egymással érintkezésbe s a köztük folyó örökös küzdelem és presztizs-harc lett a megindítója az innen nyugat felé áramló népvándorlás kisebb-nagyobb hullámainak. Itt talált egymásra az iráni, az indiai és a kínai műveltség meg a török-mongol nomád-kultúra. Legcselekvőbb, legátformálóbb ereje az iráni civilizációnak volt. A bennünket most közelebbről érdeklő legrégibb időkben iráni népek lakták a két Turkesztán földjét, sőt szórványos nyomukat még messzebbre is követhetjük: Északmongoliába és Nyugatkínába. Lovas nomád iráni népek mély hatással voltak először is az útjukba kerülő török-mongol fajta nomádokra, viselc-